Ez azt jelenti, hogy több kulcsfontosságú terület – mint a belügy, költségvetés és pénzügy – egyelőre vezető nélkül marad, és ideiglenesen a legidősebb tagok irányítják őket, írja a Junge Freiheit.
A Bundestag többi pártja – a CDU/CSU, az SPD, a Zöldek és a Baloldal (Linke) – informálisan megegyeztek abban, hogy nem támogatják az AfD politikusait bizottsági vezetőként.
A döntés hátterében a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal minősítése áll, amely szerint az AfD „biztosan szélsőjobboldali” pártként működik. Steffen Bilger, a CDU frakcióvezető-helyettese szerint ez „jelentős változás”, amely megkérdőjelezi az AfD képviselőinek alkalmasságát nyilvános tisztségekre.
Az AfD a parlamenti bizottságokba hat jelöltet nevezett meg: Ulrike Schielke-Ziesing (Költségvetési Bizottság), Jochen Haug (Belügyi Bizottság), Gerrit Huy (Munkaügyi és Szociális Bizottság), Kay Gottschalk (Pénzügyi Bizottság), Stefan Möller (Jogi és Fogyasztóvédelmi Bizottság) és Manfred Schiller (Petíciós Bizottság).Valamennyien alulmaradtak a szavazáson.
Bernd Baumann, az AfD frakcióvezetője „színjátéknak” nevezte a folyamatot. Szerinte a döntés nem szakmai, hanem kizárólag politikai alapon született. A párt már a korábbi ciklusban is hiába próbált bizottsági elnöki pozíciókhoz jutni, sőt a német Alkotmánybíróságnál indított keresetük is sikertelen maradt. A bíróság ugyan elismerte a párt jelölési jogát, de megerősítette, hogy a vezetői pozíciók elnyeréséhez többségi szavazat szükséges.
A Bundestagban összesen 24 állandó bizottság működik. Ezek közül a CDU/CSU 7 elnöki posztot szerzett meg (külügy, gazdaság, védelem, mezőgazdaság, turizmus, emberi jogok, digitalizáció), a szociáldemokraták (SPD) 5-öt (egészségügy, oktatás, kutatás, sport, választási felülvizsgálat), a Zöldek 3-at (közlekedés, kultúra és média, EU-ügyek), a Baloldal pedig 2-őt (környezetvédelem és építésügy).
Egyedül az AfD maradt elnöki pozíciók nélkül, annak ellenére, hogy az az arányos képviselet alapján járt volna nekik.