„A német alkotmányvédelmi hivatal valójában egy politikai rendőrség” – Kiszelly Zoltán az AfD elleni támadásról

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
A német Alkotmányvédelmi Hivatal szélsőjobboldalinak nyilvánította az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, amiért a párt az alkotmánybíróságon követel elégtételt. Ez újabb bizonyíték arra, hogy ha a balliberálisok politikailag nem tudnak fogást találni a jobboldalon, akkor jogi eszközökkel igyekeznek kivéreztetni ellenfeleiket. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai igazgatójának hírmagyarázata.
Szóljon hozzá!
Vágólapra másolva!
Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnökének választási plakátja a  CDU berlini székháza előtt, amelynek homlokzatán a CDU vezetőjének, Friedrich Merznek a képmása látható 2025. február 24-én. (Fotó: Odd Andersen/AFP)
Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnökének választási plakátja a CDU berlini székháza előtt, amelynek homlokzatán a CDU vezetőjének, Friedrich Merznek a képmása látható, 2025. február 24-én (Fotó: Odd Andersen/AFP)

Az AfD elnöksége bejelentette, hogy jogi úton követelnek elégtételt, amiért szélsőséges pártnak bélyegezték őket. Mi történik Berlinben?

Ez a távozó szociáldemokrata, zöld, liberális „jelzőlámpa-kormány” egyik utolsó lépése, amelyben még Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter felügyelete alatt működött az alkotmányvédelem. Nevezzük nevén a gyermeket: ez egy politikai rendőrség, csak a nevében alkotmányvédelem. 

De politikai rendőrségnek mégsem hívhatják a szervezetet egy demokráciában. 

Másképpen ugyanis nem tudják megakadályozni az AfD előretörését. Igazából jól kellett volna kormányozni; ha úgy tettek volna, akkor az AfD most nem lenne ilyen erős. Az AfD most már szűk előnnyel a legerősebb párt, a közvélemény-kutatások szerint már átvette a vezetést a CDU-tól. Az új német parlamentben pedig – ami kedden ül össze Berlinben – legalább egyharmada van a „szélsőségeseknek”, vagy hívjuk inkább őket populistáknak.

Van annak reális esélye, hogy egy párt megnyerhet egy jogi eljárást az Alkotmányvédelmi Hivatallal szemben?

Hogyne, húsz éve már volt ilyenre példa, akkor az NPD-t (Német Nemzeti Demokrata Párt – a szerk.) akarták betiltani. Az ügy el is jutott a német alkotmánybíróságig, ahol kiderült, hogy a bizonyítékokat, amelyeket a berlini politikai rendőrség bemutatott, egytől egyig a beépített emberek, ügynökök produkálták. Ebből az esetből tanulva az AfD most azért perel, hogy kiadják a szakértői véleményeket, amelyek alapján a pártot szélsőségessé nyilvánították.

Melyik pártokat érti a „szélsőségesek” alatt?

Az AfD-t, amelyet a hagyományos konzervatív CDU és CSU részéről tartanak szélsőségesnek, a régi baloldali Die Linkét, valamint az újbaloldali BSW-t. Ennek a három pártnak együttesen már több mint egyharmada lesz az új Bundestagban, tehát a blokkoló kisebbség megvan. A régi vágású politikusok nyilván nem akarják megvárni, hogy az AfD számszerű többségbe kerüljön, ezért élnek politikán túli eszközökkel is.

Hogy lehet az, hogy a német kormánypártok megfontolják, hogy az ellenzéki politikusok közül lehet-e bárki parlamenti bizottsági elnök? A Bundestagban miért játszanak más szabályok szerint, mint a magyar országgyűlésben? 

Ehhez sajnos maga az Európai Parlament adja a mintát. Meg ez az a bizonyos tűzfal, ami működik Németországban. Nem tudják az ellenzék erősödését megakadályozni, ezért megfosztják őket bizonyos lehetőségektől. 

Ezek szintén politikán túli eszközök, hiszen nem akarnak színpadot biztosítani ezeknek a pártoknak, mert akkor még jobban növekedne a támogatottságuk. 

Ez persze szembemegy a Bundestag házszabályával, a hagyományokkal, ahogy a törvények betűjével és szellemével is.

Marine Le Pen stands with her finger on the podium and Louis Aliot mayor of Perpignan sits with Jordan Bardella president of the party at a large rally in support of Marine Le Pen and the Rassemblement National RN executives against the court ruling that they are ineligible to stand for election with provisional execution, with tricolor flags in the foreground in Paris in France on April 6 of 2025. (Photo by Maeva Destombes / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Gyűlés (RN) mozgalom vezetője beszédet tart hívei előtt Párizsban, 2025. április 4-én, miután egy francia bíróság megtiltotta Le Pen indulását a 2026-os elnökválasztáson (Fotó: Amandine Ban/Hans Lucas/AFP)

Egy hónapja közel tízezer ember vonult az utcára Párizsban, amikor Marine Le Pen tartott beszédet. A francia jobboldal vezéralakjával szemben is jogi eszközökkel érték el, hogy ne indulhasson az elnökválasztáson.

Ebből is látszik, mennyire hasonló a balliberális oldal eszköztára Franciaországtól Romániáig. Így működnek a mainstream elitek, Amerikától egészen Németországig vagy Ausztriáig, Romániáig. 

Ausztriában megpróbálták elérni a Szabadságpárt betiltását, a keleti szomszédunknál pedig el is érték, hogy a legnépszerűbb jobboldali jelölt, Calin Georgescu ne indulhasson a választáson. 

Donald Trumpot jogi úton akarták félreállítani, az nem sikerült, aztán Marine Le Pen esetében már sikerült. Az elitek az emberek akaratával szemben kormányoznak; ezt láthattuk korábban a migrációnál, látjuk az Oroszország elleni szankcióknál, a háború vagy béke kérdésénél. Ugyanakkor mindennek hatására a populista erők erősödnek. 

 

 

Szóljon hozzá!