Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Az AfD elnöksége bejelentette, hogy jogi úton követelnek elégtételt, amiért szélsőséges pártnak bélyegezték őket. Mi történik Berlinben?
Ez a távozó szociáldemokrata, zöld, liberális „jelzőlámpa-kormány” egyik utolsó lépése, amelyben még Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter felügyelete alatt működött az alkotmányvédelem. Nevezzük nevén a gyermeket: ez egy politikai rendőrség, csak a nevében alkotmányvédelem.
De politikai rendőrségnek mégsem hívhatják a szervezetet egy demokráciában.
Másképpen ugyanis nem tudják megakadályozni az AfD előretörését. Igazából jól kellett volna kormányozni; ha úgy tettek volna, akkor az AfD most nem lenne ilyen erős. Az AfD most már szűk előnnyel a legerősebb párt, a közvélemény-kutatások szerint már átvette a vezetést a CDU-tól. Az új német parlamentben pedig – ami kedden ül össze Berlinben – legalább egyharmada van a „szélsőségeseknek”, vagy hívjuk inkább őket populistáknak.
Van annak reális esélye, hogy egy párt megnyerhet egy jogi eljárást az Alkotmányvédelmi Hivatallal szemben?
Hogyne, húsz éve már volt ilyenre példa, akkor az NPD-t (Német Nemzeti Demokrata Párt – a szerk.) akarták betiltani. Az ügy el is jutott a német alkotmánybíróságig, ahol kiderült, hogy a bizonyítékokat, amelyeket a berlini politikai rendőrség bemutatott, egytől egyig a beépített emberek, ügynökök produkálták. Ebből az esetből tanulva az AfD most azért perel, hogy kiadják a szakértői véleményeket, amelyek alapján a pártot szélsőségessé nyilvánították.
Melyik pártokat érti a „szélsőségesek” alatt?
Az AfD-t, amelyet a hagyományos konzervatív CDU és CSU részéről tartanak szélsőségesnek, a régi baloldali Die Linkét, valamint az újbaloldali BSW-t. Ennek a három pártnak együttesen már több mint egyharmada lesz az új Bundestagban, tehát a blokkoló kisebbség megvan. A régi vágású politikusok nyilván nem akarják megvárni, hogy az AfD számszerű többségbe kerüljön, ezért élnek politikán túli eszközökkel is.
Hogy lehet az, hogy a német kormánypártok megfontolják, hogy az ellenzéki politikusok közül lehet-e bárki parlamenti bizottsági elnök? A Bundestagban miért játszanak más szabályok szerint, mint a magyar országgyűlésben?
Ehhez sajnos maga az Európai Parlament adja a mintát. Meg ez az a bizonyos tűzfal, ami működik Németországban. Nem tudják az ellenzék erősödését megakadályozni, ezért megfosztják őket bizonyos lehetőségektől.
Ezek szintén politikán túli eszközök, hiszen nem akarnak színpadot biztosítani ezeknek a pártoknak, mert akkor még jobban növekedne a támogatottságuk.
Ez persze szembemegy a Bundestag házszabályával, a hagyományokkal, ahogy a törvények betűjével és szellemével is.

Egy hónapja közel tízezer ember vonult az utcára Párizsban, amikor Marine Le Pen tartott beszédet. A francia jobboldal vezéralakjával szemben is jogi eszközökkel érték el, hogy ne indulhasson az elnökválasztáson.
Ebből is látszik, mennyire hasonló a balliberális oldal eszköztára Franciaországtól Romániáig. Így működnek a mainstream elitek, Amerikától egészen Németországig vagy Ausztriáig, Romániáig.
Ausztriában megpróbálták elérni a Szabadságpárt betiltását, a keleti szomszédunknál pedig el is érték, hogy a legnépszerűbb jobboldali jelölt, Calin Georgescu ne indulhasson a választáson.
Donald Trumpot jogi úton akarták félreállítani, az nem sikerült, aztán Marine Le Pen esetében már sikerült. Az elitek az emberek akaratával szemben kormányoznak; ezt láthattuk korábban a migrációnál, látjuk az Oroszország elleni szankcióknál, a háború vagy béke kérdésénél. Ugyanakkor mindennek hatására a populista erők erősödnek.

