Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÚjabb súlyos vádak érték a német külügyminisztériumot az afganisztáni menedékkérők befogadása kapcsán. A vádak szerint több civil szervezet (NGO) hamis identitású afgánokat segített bejuttatni Németországba, miközben a szövetségi kormány – immár Johann Wadephul (CDU) külügyminisztersége alatt is – következetesen megtagadja a felelős szervezetek megnevezését.
A Junge Freiheit és a Der Spiegel által is részletesen feltárt ügy részletei egyre nyugtalanítóbb képet festenek a szövetségi befogadási programról.
A Der Spiegel értesülései szerint már a program indulásakor is komoly kétségek merültek fel a biztonsági szervek részéről az egész mechanizmus integritásával kapcsolatban. A vádak szerint számos afgán menedékkérő hamis dokumentumokkal, fiktív történetekkel és NGO-k közreműködésével jutott be az országba.
Egy 2022-es esetben például egy tízfős csoport 21 hamis afgán személyi igazolványt nyújtott be a német nagykövetségre – két civil szervezet támogatásával. Egy másik példa egy olyan afgán férfiról szól, aki évekig az Egyesült Arab Emírségekben élt, mégis egy Németországba szóló menekültkérelmet nyújtott be egy NGO által készített, hamis üldöztetési történettel.
Sőt, egyes szervezetek konkrét tanácsokat adtak a menedékkérőknek, például arra biztatták őket, hogy cseréljenek szerepet, és egyikük adja be a kérelmet, mint „élettárs”, hogy párként bejuthassanak az országba.
A német nagykövetség munkatársait állítólag többször is agresszió érte olyan afgán férfiaktól, akik homoszexuális identitásra hivatkoztak menekültkérelmükben.
A külügyminisztérium nem ad ki információt
A külügyminisztérium – korábban Annalena Baerbock, most Johann Wadephul vezetésével – nem hajlandó megnevezni azokat a civil szervezeteket, amelyek „bejelentésre jogosultként” részt vesznek a szövetségi befogadási programban.
Ez még a német biztonsági szervezetek szerint is elfogadhatatlan.
A Szövetségi Rendőrség és a Belső Elhárítás (Verfassungsschutz) szerint soha nem kaptak teljes listát az érintett NGO-król. A vádak szerint ezek a szervezetek szuverén állami feladatokat láttak el és ellenőrizetlenül döntöttek emberi sorsokról – mindezt elszámoltathatóság nélkül.
Súlyos biztonsági rések, iszlamisták is bejutottak
A kiszivárgott e-mailek szerint a német külügy pakisztáni vízumirodája utasítást kapott arra, hogy a személyazonosság-ellenőrzéseket „nagyvonalúan” kezelje, a szigorú vízumkritériumokat pedig ne alkalmazza teljes körűen – tekintettel a tálib rezsimre. A biztonsági átvilágítás sokáig nem is volt kötelező feltétel. A Cicero magazin már 2023 elején figyelmeztetett: iszlamisták, saría bírók és tálibokhoz köthető személyek is bejutottak Németországba a programon keresztül. A lap elsőként számolt be a visszaélésekről, amelyek azóta sem lettek átlátható módon kivizsgálva.
Az AfD vizsgálóbizottságot követel
Az AfD parlamenti frakcióvezető-helyettesei, Sebastian Münzenmaier és Stefan Keuter a botrány kapcsán vizsgálóbizottság felállítását követelik. Szerintük Baerbock utasítása a lehető legnagyvonalúbb vízumkiadásról rendszerszintű csalást tett lehetővé, és veszélybe sodorta Németország belső biztonságát.
Münzenmaier úgy fogalmazott: „Ez már-már állami segítségnyújtás az embercsempészethez. Ezt maradéktalanul ki kell vizsgálni.”
Bár az AfD 151 képviselőjével elegendő mandátummal rendelkezik ahhoz, hogy vizsgálóbizottságot kezdeményezzen, annak felállításához a Bundestag többségi támogatására van szükség – amit egyelőre nem élveznek. Ehhez a mandátumok legalább 25 százaléka kellene, de jelenleg ehhez hét képviselő hiányzik.
