Brutális ellencsapás jöhet? Ezért nem mert támadni Ukrajna a győzelem napján

Az Origónak nyilatkozó Demkó Attila szerint az Európai Unió nem tudja katonailag pótolni az Egyesült Államokat, a pénzügyi szerepvállalás pedig jelentős belső feszültségeket okozhat Brüsszelben és a tagállamokban is. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy az orosz–ukrán háború sorsa a harctéren dől majd el, és a diplomácia csak akkor kaphat majd szerepet a béke megteremtésében, ha az érintett felek katonailag kényszerhelyzetbe kerülnek.

– Ahogy közeledtünk a náci Németország feletti győzelem napjához, mintha nőtt volna a feszültség az orosz-ukrán konfliktusban is. Mi lehet a vége ennek? Felrobban az ünnepi nap, vagy visszakoznak a felek és nem lesz terrortámadás Moszkvában, ami után nem lesz brutális ellencsapás Kijevben?
– Azt fontos látni, hogy az lehet ukrán érdek, hogy fenntartsák a kétértelműséget, meg hogy ne menjenek bele egy oroszok diktálta rövid tűzszünetbe, hiszen ez Ukrajnának nem jó. De azért Ukrajnának az sem lenne jó, ha támadás érné a győzelem napi parádét. Egyrészt az üzenete miatt. Ez mégiscsak a második világháborús győzelem napja, amiben sok ország érintett, tehát sok országot megsértene a támadás. Másrészt viszont a közvetlen hatása miatt sem lenne jó egy ünnepi támadás. Akik ugyanis ott vannak vezetők, mondjuk egy Hszi Csin-ping vagy esetleg Módi elnök, azok nem mindegy, hogy hogyan reagálnának erre. Tehát ebben a kérdésben Ukrajnának nagyon óvatosnak kell lennie, és valószínűleg egyébként éppen ezért azt tanácsolják Ukrajna szövetségesei is, hogy Kijev ne menjen bele egy olyan támadásba, ami Ukrajnának komoly veszteséget okozhat. Ukrajna függése az nemcsak nyugati függés, de kínai függés is. A kínai drónoktól és a kínai drónalkatrészektől nagymértékben függ az ukrán dróngyártás. Tehát ezt a vékony vonalat kell Ukrajnának körüljárnia. Nyilván számukra az lett volna a legjobb, ha Oroszország belement volna egy hosszabb tűzszünetbe még május 9-e előtt. Ez lett volna a legjobb, ha ezt ki tudták volna kényszeríteni, de ha már ez nem ment, akkor viszont fenn kell tartaniuk a bizonytalanságot, úgy, hogy ne lépjenek olyat, aminek beláthatatlanok lennének a következményei.

– Pro forma, most abban a fázisban vagyunk, hogy az Egyesült Államok úgymond visszavonul a békeközvetítő tárgyalásoktól, amit igazából nem lehet tudni még, hogy a gyakorlatban mit fog jelenteni. Egy dolog biztos: Amerika nem fogja a korábbi léptékben finanszírozni a háborút, és nem fog adni pénzt az ukrán állam működésére számolatlanul. Az Európai Unió ígéretei mennyire vehetők komolyan Amerika finanszírozó szerepének az átvételére?
– Az Európai Unió az biztos, hogy fegyverben nem tudja azt adni, amit az Egyesült Államok. Pénzt viszont az Európai Unió tud fizetni, hiszen az európai uniós tagállamok azok jelentős gazdaságok. Az más kérdés, hogy honnan kell elvonni ezt a pénzt. Ugye lehet egy válasz, hogy az orosz befoglalt vagyon, de annak is vannak hatásai. Hiszen hogyha az Európai Unióban egyszer, egy európai uniós országban lefoglalnak így pénzeket, akkor ki fog oda pénzt vinni a jövőben? És ilyen figyelmeztetések vannak, hogy ha Belgiumban ezt a pénzt lefoglalják, akkor ki fog oda pénzt vinni a jövőben. Itt az európai pénzügyi rendszer, sőt a globális pénzügyi rendszer stabilitásáról is van szó – nem egy egyszerű kérdés. És ezért nem történt meg eddig egyébként ezen pénzek lefoglalása, mert ezt egyszerűen nem lehet megoldani. Meg lehet lépni, de az egy visszafordíthatatlan törés lenne a szabályok uralta világrendben, amiről az Európai Unió annyit beszél. És ezt látná a világ többi országa is. Tehát arról beszélünk, hogy az Európai Unió pénzügyileg minden amerikai forrást ki tud-e pótolni? Lehetséges. Csak mondom, ez megszorításokkal fog járni az Európai Unión belül. Katonailag meg biztos, hogy nem tud mindent odaadni, amit az amerikaiak nem tudnak, vagy nem akarnak odaadni. Azért súlyos európai hiányosságok vannak az európai hadiiparban, ezt nem fogja tudni Európa pótolni.

– Mennyire vehető komolyan Brüsszel arra vonatkozó ígérete, hogy gyorsított eljárásban felveszi az EU-ba Ukrajnát, amikor gyakorlatilag egyetlen egy feltételt sem teljesít Ukrajna a más országokra kötelező csatlakozási feltételekből?
– Az utóbbira a válasz az, hogy nyilván van egy ilyen politika, gyakorlatilag nyomás egyes európai körök részéről, hogy minél előbb vegyék be az Európai Unióba – ilyen értelemben azt nem lehet mondani, hogy ne lenne ilyen cél. Az, hogy ez mennyire reális. Szerintem tegyük fel úgy a kérdést, hogy amikor kiderül az, hogy ez mennyire – akár – negatív tudna lenni Ukrajnának is, meg Európának is, akkor megmarad-e ez a lendület. De a lényeg az, hogy ilyen akarat tényleg van. Én azt gondolom, hogy ez egy rövid távú felvétel. Ha ezt valahogy kikényszerítik, nem lenne jó sem Ukrajnának, sem az Európai Uniónak. Ukrajnának az jár, mint a többi európai országnak, ez nem kérdés. Csak, ami a többi európai országnak járt, az bizony a hosszú várakozás és a kemény feltételeknek a teljesítése, ami sokszor évtizedekig tartott.

Tehát Ukrajnának pontosan az jár, mint a többieknek, ami nem jár, még akkor sem, ha megtámadott ország, az a kivételezés. Horvátország is egy megtámadott ország volt. 1991-95 között egy borzalmas háború volt Horvátországban, amikor az országnak egyébként nagyjából akkora arányú területét foglalták el a szerbek, mint most az oroszok Ukrajnának. Sok volt a halott. Több tízezer halott volt egy kisebb országban, és mégsem kapott Horvátország különleges elbánást. 1995-ben ért véget a háború, és 2013-ban csatlakozhatott Horvátország, ez 18 év. 

– Úgy tűnik, továbbra is az a rögvalóság, hogy nem közelednek egymáshoz az orosz és az ukrán álláspontok, így nem lesz tűzszüneti megállapodás belátható időn belül. Ez akkor azt jelenti, hogy igazából elsősorban a hadszíntéren fog majd eldőlni az ukrajnai háború végkifejlete?
– Az biztos, hogy az Egyesült Államok teljesen nem vonul ki Ukrajnából. Ennek az az egyik oka, hogy Ukrajna az utóbbi időben okosabban kommunikál, a másik pedig az, hogy Oroszország viszont láthatóan nem követte az amerikai iránymutatásokat. Ebben az értelemben ez egy logikus út. Az Egyesült Államok nem fog teljesen kivonulni a békefolyamatból. Ahhoz túl nagy hatalom, meg most már érdekei is vannak az országban, még akkor is, ha ezek nem teljesen nyilvánvalóak, mit jelentenek, és nyilván nem rövid távon tud az Egyesült Államok ebből profithoz jutni. Itt az ásvány-dealre utalok. Egy biztos, hogy sok mindenen felül lehet emelkedni, de a hadszíntér eseményein nem. És a hadszíntér eseményei hosszabb távon, tehát nem egy-két hónapos, kicsit hosszabb, mint féléves távlatban szinte bizonyos, hogy ki fogják kényszeríteni, vagy nagyon nagy valószínűséggel ki fogják kényszeríteni azt, hogy legyen valamilyen megállapodás. Csak akkor lehet, hogy már a mai amerikai javaslatoknál rosszabb javaslatok alapján fog majd tudni megállapodni Oroszország, Ukrajna, illetve az Egyesült Államok. Várhatóan Oroszország nem tudja teljesen elfoglalni Ukrajnát és nem tudja teljesen kiütni Ukrajnát, de kerülhet Ukrajna olyan helyzetbe, hogy a maiaknál sokkal rosszabb feltételekre kell majd igent mondania, ha békét kell kötnie.