– Mennyire veszélyes az egyelőre regionálisnak tűnő pakisztáni-indiai háborús konfliktus az egész világra nézve?
– Jelenleg a két ország határa mentén, pontosabban a kasmíri tűzszüneti vonal mentén vannak harcok, tehát tüzérségi csapások és kézifegyverrel végrehajtott támadások. Illetve vannak, voltak indiai légicsapások, és lehetséges, hogy erre válaszul lesznek pakisztáni légicsapások. Tehát amíg ez így marad, ezen a szinten, addig ez nem egy globális probléma. Hiszen egy alacsony szinten, de a konfliktus folyamatosan mindig is megvolt ebben a térségben. Ez ugyan egy eszkaláció, de ez még nem háború. Nem egy teljes körű háború. De ha háborús szintre kerül, akkor az már globális szinten is komoly ügy lenne, hiszen a világ legnagyobb népességű országa harcolna egy jelentős középhatalommal, ráadásul mind a két érintett ország nukleáris hatalom. Ha a gyengébb Pakisztán nem jól teljesítene a háborúban és elhúzódna a konfliktus, akkor pedig fölmerülne a további eszkalációnak a veszélye is. Emellett ugyanakkor azért nagyon csekély az esély arra, hogy nukleáris fegyverek is bevetésre kerüljenek. Tehát ez egy kis valószínűségű, de potenciálisan nagyon veszélyes dolog lenne.
– A világkereskedelmi útvonalak mentén fekvő Pakisztán és India is a világkereskedelemnek saját jogon is egy-egy fontos szereplője. Ha másért nem, akkor például már csak azért is, mert mindketten fontos kőolaj és gázfogyasztók. Az indiai-pakisztáni fegyveres konfliktus a geopolitikai helyzetéből fakadóan milyen veszélyeket hordoz a világgazdaságra nézve?
– Pakisztán kőolaj és gáztermelő is, tehát például a magyar Molnak is vannak ott érdekeltségei. Tehát ilyen értelemben ha Pakisztánból a MOL nem tudja kihozni a gázt, vagy nem tudja a bevételt realizálni, akkor az a Molra is hat, mivel a Mol részben magyar állami cég, ami hatással bír a magyar adófizetőkre. Jelentős adófizető az országon belül, illetve tőzsdei cég. Nyilván, ha egy nagyobb háború alakulna ki, az a világgazdaságba is egy újabb bizonytalansági tényezőt hozna. De azért ez nem olyan méretű lenne, mint például, hogyha Irán környékén lenne háborús helyzet. India ugyanis egy nagy fogyasztó ország, tehát kőolaj és földgázvásárló ország, nem pedig termelő ország. De Pakisztán sem olyan nagy termelő, hogy ez önmagában zavart okozzon. A globális következmények a konfliktus nukleáris összecsapássá válásakor viszont megkerülhetetlenek lennének.
– Sokat hallani manapság arról, hogy egy új világrend van kialakulóban. Ennek az új világrendnek, a többpólusú világrendnek lehet, hogy az lesz az első komoly tesztje, hogy hogyan tudja kezelni ezt az indiai-pakisztáni háborús válsághelyzetet?
– Legalább három, a térségben érdekelt nagyhatalom van. Oroszországnak India a közeli partnere, Kína Pakisztánnak a partnere, az Egyesült Államoknak pedig történelmileg inkább Pakisztán volt a partnere. Itt nagyhatalmi játszmák is vannak, és itt már nem olyan egyszerűek a játszmák mint korábban, amikor az Egyesült Államok volt egyedül a meghatározó a térségben. Ma már ebben a térségben bizony Oroszországnak és Kínának is szerepe van. Ráadásul India maga is egy rendkívül nagy hatalom, amit egyre nehezebb kívülről befolyásolni, hiszen megvan a saját súlya, akarata, a saját agendája. India most mindenki számára fontos. Fontos Oroszországnak, hiszen India az egyik legnagyobb vásárlója az orosz kőolajnak. Fontos az Egyesült Államoknak, hiszen hogyha India az USA oldalára állna, akkor Kínával szemben, meg Oroszországgal szemben is egy fontos partnere tudna lenni India Amerikának. De persze fontos Kínának is, azért hogy ne álljon India az Egyesült Államok mellé. Ez alapján most igazából az egyik tétje ennek az egész indiai-pakisztáni konfliktusnak az, hogy Indiát melyik nagyhatalom tudja a legjobban kezelni. Melyik ország esetében érzi úgy majd India, hogy az a leginkább kiállt mellette. Ebből a szempontból Kína van a legnehezebb helyzetben, hiszen közeli kapcsolatok fűzik már Pakisztánhoz.
– Mennyi az esély egyébként a mostani indiai-pakisztáni konfliktus eredendő, ősi kiváltó okának a rendezésére? Az évszázados vita kiinduló pontja eredetileg az, hogy a hivatalosan Indiához tartozó Kasmír tartomány iszlám többségű lakossága el akarnának szakadni Indiától, hogy csatlakozhasson az iszlám többségű Pakisztánhoz, amit az indiai kormány nem akar megengedni.
– A kiváltó ok rendezésének az esélye nulla. Ezt a kérdést nem lehet rendezni. India nem engedi el Kasmírt, nagyon sok stratégiai szempont miatt. Rengeteg vízlelőhely és vízforrás van ott, de India alapvetően szimbolikus szempontból sem tudja elengedni Kasmírt, ahogy nem teheti meg az elengedést Pakisztán sem. Tehát erre a konfliktusra egyelőre semmiféle megoldás nincsen, legalábbis belátható időn belül. Egyetlen egy dolgot lehet tenni, kitolni a probléma megoldását a jövőbe. Jelenleg nincs olyan megoldás, amit mindkét fél el tudna fogadni. A terület egyik fele Pakisztán de facto ellenőrzése alatt áll, a nagyobbik fele meg India elemzése alatt áll, és mind a két ország magának követeli a teljes területet.