Újabb részletek derültek ki az Északi Áramlat felrobbantásáról

2022 szeptemberében hatalmas robbanás rázta meg az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket. A hivatalos vizsgálatok ugyan még folynak, de több jelentés és kiszivárgott titkosszolgálati információ szerint felmerül annak a lehetősége, hogy ukránbarát csoportok vagy akár az ukrán különleges erők is részt vehettek az akcióban. Az Északi Áramlat elleni támadás terve állítólag még a Krím 2014-es orosz megszállása előtt készült.

Brüsszel Ukrajnával együtt szándékosan próbálja elszakítani Európát az olcsó orosz energiától, és újabb, látszólag szigorú, valójában azonban nevetséges szankciókat készít elő Oroszország ellen. A szankciók célpontjai között van az orosz bankszektor, az úgynevezett „árnyékflotta” és a már nem működő Északi Áramlat gázvezeték is.

Mért robantották fel az Északi Áramlatot?

 A Magyar Nemzet részletesen bemutatja az Északi Áramlat vezeték történetét, működését és a 2022. szeptemberi szabotázs körülményeit. A robbanások következtében három vezeték használhatatlanná vált, és az elkövetők kiléte a mai napig nem ismert hivatalosan. Bár a német, dán és svéd hatóságok vizsgálatot indítottak, nem neveztek meg felelősöket. Ezzel szemben több nyugati médium – például a New York Times, a Washington Post és a Wall Street Journal – titkosszolgálati forrásokra hivatkozva ukrán érintettségre utalnak, állítva, hogy a támadásban ukrán katonatisztek is részt vettek.

Tovább fokozza a feszültséget az a feltételezés, hogy a támadás terve már a Krím 2014-es orosz elfoglalása előtt megszületett. 

A Welt am Sonntag szerint egy ukrán csoport már korábban elkészítette a tervet, sőt a WSJ úgy tudja, hogy Zelenszkij elnök eredetileg jóvá is hagyta azt, de később – az amerikai CIA nyomására – visszakozott, és leállította volna a műveletet. Állítólag azonban Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg akkori főparancsnoka önhatalmúlag mégis végrehajtatta a támadást, figyelmen kívül hagyva az elnök utasítását. Zaluzsnij és Zelenszkij között több korábbi konfliktus is ismert, például az ukrán mozgósítási politikát illetően.

Az Északi Áramlat felrobbantásának politikai következményei

A robbantás politikai következményeiről is ír a Magyar Nemzet, különösen a NATO és Ukrajna viszonylatában.

Ha bebizonyosodik, hogy ukrán szereplők szabotálták egy NATO-tagállam, Németország infrastruktúráját, az alááshatja Ukrajna jövőbeni NATO-csatlakozási esélyeit. 

Felmerül a kérdés: megbízható szövetséges lehet-e egy olyan ország, amely saját stratégiai céljai érdekében veszélyezteti partnerei biztonságát? Ez különösen érzékeny kérdés annak fényében, hogy Ukrajna jelentős nyugati, köztük német támogatást élvez a háború során.