Gazdasági visszaesés, bűnözés és illegális fegyverkereskedelem – sok gondot okozna Ukrajna EU-tagsága

Az európai uniós taggá válási folyamat rendkívül hosszú, összetett, és nagyon sok olyan elemet tartalmaz, ami miatt sokakban felmerülhet a csatlakozás létjogosultsága. Az Európai Unióról szóló szerződés szerint bármely európai ország csatlakozhat az integrációhoz, amennyiben tiszteletben tartja és garantálja az úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesülését az országban. Ukrajna ezen feltételeket nyilvánvalóan nem teljesíti, mégis bőszen dolgoznak azon Brüsszelben, hogy az ország egy gyorsított eljárással az unió tagállamává válhasson.

Ukrajna a számára előírt főbb irányelvek, az úgynevezett mérföldkövek többségét nem teljesíti, és bizonyos területeken még visszalépés is tapasztalható az ukrán jogrendben az EU-tagjelölti státusz 2022-es megkapásához képest.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij
Fotó: KAY NIETFELD / DPA

Az ország jelenleg sem a jogi, sem a politikai feltételeit nem teljesíti az európai unós csatlakozásnak.

• 2025 februárjában az ukrán parlament úgy határozott, addig nem rendeznek választásokat az országban, amíg nem születik kielégítő békemegállapodás.
• A döntés aláássa a demokratikus értékrendet, így Ukrajna megszegi az uniós integráció feltételeit meghatározó koppenhágai kritériumokat.
• Az ország egy másik ponton, a kisebbségek védelmének terén is szembekerült az uniós értékekkel.
• A kisebbségek jogfosztása miatti jogállamisági deficitre a Velencei Bizottság is felhívta az ukrán kormányzat figyelmét, azonban ennek ellenére sem javult érdemben a kisebbségek helyzete az országban.

Ahogyan korábban az Origo megírta, az Országgyűlésben is elhangzott, hogy Ukrajna egyetlen feltételnek sem felel meg, és a gyorsított felvételük katasztrófába sodorná Európát és Magyarországot is, továbbá Ukrajna felvétele a hazai családpolitikát is bedöntené. 

Az Európai Néppárt május eleji kongresszusán ugyanakkor világossá tették, hogy még több pénzt és fegyvert adnának Ukrajnának.

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) üdvözli Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét (b) az európai vezetőkkel Kijevben, az ukrajnai orosz invázió harmadik évfordulója alkalmából tartott találkozó előtt, 2025. február 24-én (Fotó: Ukrán Elnöki Sajtószolgálat/AFP)

Az úgynevezett koppenhágai kritériumok, amelyeknek teljesülnie kellene ahhoz, hogy az ország elméletileg csatlakozhasson az unióhoz:

1. Stabil intézményi rendszer, amely garantálja a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, továbbá tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, és védi is azt;
2. Működő piacgazdasággal rendelkezik, az EU-n belüli versennyel és piaci erőkkel képes megbirkózni;
3. Képes hatékonyan végrehajtani a tagsággal járó kötelezettségeket, továbbá betartja a gazdasági, politikai és monetáris unió céljait.

„Nem szükséges” megoldani a nemzeti kisebbségek ügyét Ukrajna EU-nagykövete szerint

Brüsszelben konferenciát rendezett a liberális frakció, amelynek középpontjában Ukrajna európai uniós integrációja állt. A rendezvényen Marta Kos bővítési biztos a gyorsított ukrán csatlakozás lehetőségéről beszélt, míg Ukrajna EU-nagykövete éles kritikával illette Magyarországot az ország uniós csatlakozásához való hozzáállása miatt.

Vszevolod Csencov, Ukrajna EU-nagykövete szerint nem szükséges megoldani a nemzeti kisebbségek minden ügyét ahhoz, hogy elkezdődjenek az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások. Szerinte ugyanis semmi sem írja ezt elő.

Csencov ezután nyíltan bírálta Magyarországot, amikor kijelentette:

Továbbra is vannak akadályok, például az, hogy Magyarország ellenzi a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Gyorsított eljárással juttatnák be az Unióba Ukrajnát

Ahogy az Origo is beszámolt róla, egy kisebb városnyi ember dolgozik Brüsszelben Ukrajna gyorsított uniós felvételén. Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozása azonban Magyarország érdekeivel ellentétes. A teljes cikket arról, hogy milyen érvekkel próbálta alátámasztani az Európai Unió bővítési biztosa Ukrajna gyorsított felvételét, ide kattintva olvashatja.

Ukrajna EU-csatlakozása súlyos biztonsági és gazdasági kockázatokkal járna

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy Ukrajna gyorsított felvétele megnyitná az EU munkaerőpiacát az ukrán munkavállalók előtt, s ezáltal a szomszédos 

Magyarországot is százezrek áraszthatnák el, elvéve a magyar emberektől a munkát.  

A külügyminiszter hozzátette, hogy emellett a csatlakozás a hírhedt ukrán maffia átjáróházává tehetné hazánkat és az egész közép-európai térséget. 

„Egyiket sem akarjuk. Nem akarunk sem gazdasági, sem pedig biztonsági kockázatok tárgyává válni” 

– hangsúlyozta Szijjártó.  

A külügyminiszter azt is sérelmezte, hogy miközben Ukrajna az EU tagja kíván lenni, „durva lejárató kampányt, propaganda-hadjáratot” folytat Magyarországgal szemben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Fotó: Purger Tamás / MTI Fotószerkesztõség

Szerinte ennek az az oka, hogy Magyarország egyetlen NATO-tagállamként nem szállított fegyvert Ukrajnába, nem hajlandó az adófizetők pénzével sem támogatni az országot, illetve a kormány kikérte az emberek véleményét az EU-csatlakozásról.

Ezért van óriási tétje a VOKS2025 szavazásnak

Elindult a Voks 2025, miután Brüsszel gyorsított eljárásban akarja felvenni Ukrajnát, be akarja erőltetni az Európai Unióba anélkül, hogy azt egy széles körű vita előzné meg, vagy meghallgatná az emberek véleményét. A kormány álláspontja szerint Ukrajna felvétele az Európai Unióba minden magyar életére hatással lehet, ezért véleménynyilvánító szavazást indított a kérdésben, és mindenkit arra kérnek, vegyen részt a Voks 2025 szavazáson.

Ukrajna európai uniós csatlakozásának erőltetett felgyorsítása meghatározó témája a hazai és európai közbeszédnek, ugyanakkor a magyarok jelentős többsége szerint a jelen gazdasági és politikai körülmények között nem támogatható felelősséggel, hogy Ukrajna EU-taggá váljon. Az „Ukrajna2EU” projekt megindításával azonban szintet lépett Ukrajna csatlakozásának előkészítése. 

A Századvég márciusi becslése szerint Ukrajna csatlakozása jelentős terheket okozna Magyarországnak. Keleti szomszédunk gyorsított uniós felvételének 

közvetlen költségei megközelítenék az évi kétezer milliárd forintot, ami háztartásonként csaknem félmillió forintot jelentene. 

A kutatás rávilágít, hogy a hazai közvélemény világosan érzékeli azokat a potenciális hátrányokat, amelyek Ukrajna esetleges csatlakozásával következhetnek be. E szerint 

a magyarok 72 százaléka úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása hazánk számára inkább hátrányos lenne, és csak 22 százalékuk szerint lenne ez előnyös.

Ukrajna gyorsított csatlakozása az EU-hoz a pénzügyi terheken túl egyéb negatív következményekkel is járna Magyarország számára. Az ukrán uniós tagsággal járó letelepedési szabadság, illetve a személyek szabad mozgásának lehetővé tétele számos közvetlen, a magyarok mindennapi életét érintő biztonsági kockázat hordoz magában. 

Aggodalomra adhat okot, hogy a harctéri tapasztalatokkal bíró volt katonák, akik nem akarnak vagy nem tudnak a munkaerőpiacon elhelyezkedni, illegális megélhetés után néznek majd, erősítve ezzel a szervezett bűnözést. 

Az Interpol is felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek egy része – ideértve a nehézfegyvereket is – a feketepiacra kerülhet, és bűnözői csoportokhoz jutva komoly fenyegetést jelenthetnek. 

Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy 

a válaszadók kétharmada (66 százaléka) Magyarország számára kockázatosnak tartja Ukrajna gyorsított felvételét az Európai Unióba, 

míg 32 százalékuk szerint ez nem jelentene kockázatot – derül ki a Századvég felméréséből.

Az EU-tagság feltétele Ukrajna támogatása – közölte Brüsszel egy tagjelölttel

Az állam- és kormányfők testületének elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a csatlakozás egy érdemeken alapuló folyamat. Ha Szerbia csatlakozni akar az EU-hoz, akkor feltételeket kell teljesítenie, például elfogadni az uniós kül- és biztonságpolitika kulcselemét, azaz „Ukrajna támogatását az igazságos és tartós béke eléréséhez” – írta meg a Világgazdaság.