Manfred Weber: Magyar Péter pártja aláírásgyűjtéssel támogatta Ukrajna gyorsított uniós felvételét

Az Európai Néppárt (EPP) elnöke, Manfred Weber kedd reggel arról beszélt, hogy az Európai Néppárt minden feltétel nélkül, egyértelmű európai perspektívát kíván adni Ukrajnának.

Manfred Weber az Európai Néppárt – amelynek tagja a Magyar Péter vezette Tisza Párt is – elnöke sajtótájékoztatót tartott kedden reggel, amelynek az elején azonnal megerősítette a pártcsalád feltétel nélküli támogatását Ukrajna iránt. 

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke kijelentette, hogy az Európai Unió feltétel nélküli támogatást nyújt Ukrajnának. A brüsszeli politikus hangsúlyozta, hogy a jövőbeli eseményektől vagy mások döntéseitől függetlenül az EU készen áll arra, hogy szükség esetén az amerikai támogatás hiányosságait is kompenzálja.

A sajtótájékoztatón a brüsszeli politikus kitért arra is, hogy nagyon örül annak, hogy Magyar Péter pártja aláírásgyűjtő akcióval támogatta Ukrajna gyorsított eljárásban történő európai uniós tagfelvételét. 

A Tisza aláírásgyűjtéséről szólva az EPP álláspontja világos: minden lehetséges módon támogatjuk Ukrajnát…Az Európai Néppártnál minden eszközünkkel, minden erőnkkel támogatjuk Ukrajnát. És remélem, hogy Magyarország, illetve a magyar kormány is megérti, hogy jobb lenne neki egyetértésben együtt dolgozni az Európai Unióval, barátságban lenni az Európai Unióval ebben a kérdésben”

- mondta Manfred Weber.

Orbán Viktor: Ukrajna felvétele nem hozzáadott érték, hanem csőd

„Manfred Weber mai sajtótájékoztatóján üzent a magyaroknak. Ne maradjunk adósok!” – reagált Weber bejelentésére Facebook-oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök bejegyzésében emlékeztetett:

Magyarországot azért vették fel az Európai Unióba, mert a tagok ezzel jól jártak. Jó deal volt. Németországnak is, Herr Weber. Ukrajna felvétele nem jó deal. Ukrajna nem hozzáadott érték, hanem csőd. Óriási hiba, ha az európai pénzeket Ukrajnába küldjük, ahelyett, hogy a gondokkal küzdő európai gazdaság megerősítésére fordítanánk. Ideje lenne, hogy az európai vezetők az európai embereket képviseljék, Herr Weber!

– fogalmazott Orbán Viktor. 

Weber célja Ukrajna gyorsított felvétele

Brüsszel célja, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát az EU-ba. Azt az Ukrajnát, ahol már több mint fél évtizede semmilyen demokratikus választás nem volt. Nemrég Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külügyminiszter is arra hívta fel a figyelmet, hogy egy friss brüsszeli javaslat szerint gyorsított módon vennék fel Ukrajnát az EU-ba. Brüsszelben ugyanis nemrég előterjesztettek egy Ukrajna csatlakozását gyorsító csomagot, és ha ez megvalósulna, akkor a „magyarok összes pénzét” Ukrajnára kellene majd költeni.

Emellett pedig az Európai Néppárt – a Magyar Péter vezette Tisza Párt európai pártcsaládja – valenciai kongresszusán is elfogadtak egy Ukrajna támogatásáról szóló javaslatot.

 

Az EU vezetői nagyon gyorsan benyomnák Ukrajnát az Unióba

Az álláspontok világosak, Brüsszel és a Tisza Párt Ukrajna tagsága mellett, mi, a nemzeti erők pedig ellene vagyunk.

Brüsszel Ukrajna-párti kormányt akar Magyarországon, amely teljesíti a követeléseit. Erről szól a Brüsszel–Tisza-paktum. Brüsszel segít megakasztani a magyarok gazdasági fejlődését, ezzel emelve hatalomba a Tiszát, cserébe a Tisza támogatja Ukrajna tagságát, Ukrajna gazdasági és katonai megsegítését. Azon dolgoznak együttes erővel, hogy Magyarország sikertelen ország legyen. Azon dolgoznak, hogy megakadályozzák 50 kórház felújítását, megakadályozzák a közszolgáltatások fejlesztését, utak és vasutak építését – mondta Orbán Viktor kormányfő.

Minél rosszabb az országnak, annál jobb nekik, a hatalomért és a pénzért mindenre képesek

– értékelt. 

Századvég: Hátrányos lenne Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása

Ukrajna európai uniós csatlakozásának erőltetett felgyorsítása meghatározó témája a hazai és európai közbeszédnek, ugyanakkor a magyarok jelentős többsége szerint a jelen gazdasági és politikai körülmények között nem támogatható felelősséggel, hogy Ukrajna EU-taggá váljon. Az „Ukrajna2EU” projekt megindításával azonban szintet lépett Ukrajna csatlakozásának előkészítése. 

Katarina Mathernová, az EU ukrajnai nagykövete hangsúlyozta, hogy az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett az uniós tagság felé vezető úton, és biztosítják az európai integráció felé történő „folyamatos előrelépést”. Marie Bjerre, Dánia Európa-ügyi minisztere pedig kiemelte, hogy Ukrajna jövője az EU-ban rejlik, és minél hamarabb csatlakozhat Ukrajna az EU-hoz, annál „erősebb és stabilabb lesz” az egész európai kontinens.

A Századvég felmérése Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról - 2025. április 10. (Forrás: Századvég Alapítvány)

Pénzügyi terhek, bűnözés és illegális fegyverkereskedelem – sok gondot okozna az ukrán EU-tagság

A Századvég márciusi becslése szerint Ukrajna csatlakozása jelentős terheket okozna Magyarországnak. Keleti szomszédunk gyorsított uniós felvételének 

közvetlen költségei megközelítenék az évi kétezermilliárd forintot, ami háztartásonként csaknem félmillió forintot jelentene. 

A kutatás rávilágít, hogy a hazai közvélemény világosan érzékeli azokat a potenciális hátrányokat, amelyek Ukrajna esetleges csatlakozásával következhetnek be. E szerint 

a magyarok 72 százaléka úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása hazánk számára inkább hátrányos lenne, és csak 22 százalékuk szerint lenne ez előnyös.

Ukrajna gyorsított csatlakozása az EU-hoz a pénzügyi terheken túl egyéb negatív következményekkel is járna Magyarország számára. Az ukrán uniós tagsággal járó letelepedési szabadság, illetve a személyek szabad mozgásának lehetővé tétele számos közvetlen, a magyarok mindennapi életét érintő biztonsági kockázatot hordoz magában. 

Aggodalomra adhat okot, hogy a harctéri tapasztalatokkal bíró volt katonák, akik nem akarnak vagy nem tudnak a munkaerőpiacon elhelyezkedni, illegális megélhetés után néznek majd, erősítve ezzel a szervezett bűnözést. 

Az Interpol is felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek egy része – ideértve a nehézfegyvereket is – a feketepiacra kerülhet, és bűnözői csoportokhoz jutva komoly fenyegetést jelenthetnek. 

Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy 

a válaszadók kétharmada (66 százaléka) Magyarország számára kockázatosnak tartja Ukrajna gyorsított felvételét az Európai Unióba, 

míg 32 százalékuk szerint ez nem jelentene kockázatot – derül ki a Századvég felméréséből.

Így lehet egy ország az Európai Unió tagja

Az európai uniós taggá válási folyamat rendkívül hosszú, összetett, és nagyon sok olyan elemet tartalmaz, ami miatt sokakban felmerülhet a csatlakozás létjogosultsága. Az Európai Unióról szóló szerződés szerint bármely európai ország csatlakozhat az integrációhoz, amennyiben tiszteletben tartja és garantálja az úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesülését az országban. Ezek az alábbiak:

1. Stabil intézményi rendszer, amely garantálja a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, továbbá tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, és védi is azt;
2. Működő piacgazdasággal rendelkezik, az EU-n belüli versennyel és piaci erőkkel képes megbirkózni;
3. Képes hatékonyan végrehajtani a tagsággal járó kötelezettségeket, továbbá betartja a gazdasági, politikai és monetáris unió céljait.

A koppenhágai kritériumok teljesítését követően kezdődhetnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások, ekkor az ország már csatlakozó ország státuszt nyer.

Ezek célja, hogy az uniós vívmányok (unio acquis) szabályainak elfogadása megvalósuljon, a végrehajtásuk és érvényesítésük kereteit megállapítják. Ezek a szabályok különböző szakpolitikai területekre oszlanak, mint a közlekedés, energetika, környezetvédelem. További fontos területek a pénzügyi megállapodások (új tag befizetéseinek megállapítása, források mennyisége) és az átmeneti rendelkezések (szabályok fokozatos bevezetése).

A tárgyalások során a Bizottság nyomon követi az adott tagállam által végzett munkát, megfigyeléseit rendszeres időközönként véleményezi, figyeli a referenciaértékek követelményeinek teljesülését is. Minderről jelentéseket készítenek, és tájékoztatják az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet.

A tárgyalások két fontos részből állnak. Az egyik az előszűrés, amikor a Bizottság részletes vizsgálatot végez az egyes szakpolitikai területekről. Az erről készült jelentéseket a Bizottság ajánlása zárja, amelyekben meghatározhatja, hogy

1. ajánlja az országgal való tárgyalások közvetlen megkezdését,
2. vagy a tárgyalások előtt még milyen feltételeket kell teljesítenie az adott országnak.

A tárgyalások során a tagjelölt országnak elő kell terjesztenie álláspontját, az EU-nak pedig közös álláspontot kell elfogadnia. A legtöbb esetben az EU a közös álláspontban további feltételeket is megfogalmaz (zárókritériumokat), amelyeket a tagjelöltnek teljesítenie kell ahhoz, hogy az adott szakpolitikai tárgyalást lezárhassák.

Ha minden szakpolitikai tárgyalás az Európai Bizottság elemzésével lezárult, és a reformok ezzel kapcsolatban jóvá lettek hagyva, csak akkor fejeződhet be a teljes tárgyalási folyamat.

A folyamat végével nyílik mód a csatlakozási szerződés aláírására. Ez a dokumentum szilárdítja meg az ország uniós tagságát, tartalmazza a csatlakozásának feltételeit, az átmeneti rendelkezéseket és azok határidejét, a pénzügyi megállapodások részleteit és a védzáradékot is. Addig, amíg

• az Európai Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament támogatását nem kapta meg,
• a csatlakozni kívánó ország és az összes már tagállam képviselői nem írták alá,
• a tagjelölt ország és minden egyes uniós ország saját alkotmányos szabályai szerint (parlamenti szavazás, népszavazás) nem ratifikálja,

a szerződés nem tekinthető véglegesnek. Egy, a szerződésben meghatározott időpontban teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak. Amíg ez meg nem történik, addig különleges rendelkezésekben részesül, tehát észrevételeket tehet, ajánlásokat fogalmazhat meg, jogosult felszólalni, de szavazati joga nincs.

Magyarország elveszítheti az uniós mezőgazdasági támogatásokat Ukrajna EU-csatlakozása miatt

Ukrajna EU-csatlakozása esetén Magyarország mezőgazdasági támogatásai várhatóan csökkennek a források újraosztása és az erősödő verseny miatt. A magyar gazdák nehezebb piaci környezetben találhatják magukat, miközben a vidékfejlesztési források is korlátozottabbá válhatnak.

Gazdasági szempontból Ukrajna felvétele mindenképpen átalakítaná az EU közös agrárpolitikáját, mivel az ukrán mezőgazdasági területek hatalmas versenyt támasztanának különösen a kisebb uniós gazdák számára.

Ráadásul Ukrajna hatalmas mezőgazdasági területei és a gyenge ellenőrzési rendszerek miatt a versenyelőny az ukrán gazdák kezébe kerülhet, ami önmagában képes ellehetetleníteni a közösség tagállamainak agrárgazdaságait.

Az országban jelenleg 

nincs szigorú minőség-ellenőrzés, a növénytermesztésben pedig olyan növényvédő szereket alkalmaznak, amelyek az EU-ban tiltottak, és az állattenyésztésben használt hozamfokozók, antibiotikumok szintén komoly versenyhátrányt okoznak az uniós gazdáknak. Emellett az ukrán termékek jelentős része olyan GMO-alapú termény, amely tiltottnak minősül az Európai Unión belül.

Ukrajna uniós tagságának az agráriumban várható negatív hatásai Magyarország számára:

Kevesebb közvetlen agrártámogatás:

• Ukrajna nagy mezőgazdasági területekkel rendelkezik, ezért jelentős mértékű uniós támogatásra tarthat igényt.
• A jelenlegi KAP-költségvetésen belül az új tagállamnak nyújtott támogatások miatt Magyarország – és más közepes méretű agrárországok – számára csökkenhet az egy hektárra jutó közvetlen támogatásösszeg.

A versenyhelyzet romlása:

• Ukrajna mezőgazdasági termelése nagy volumenű és alacsonyabb költségekkel zajlik, ami fokozott piaci versenyt eredményezhet.
• A magyar gazdák számára ez az EU-n belüli értékesítés nehezebbé válását és az árak csökkenését jelentheti.

A vidékfejlesztési források csökkenése:

• A vidékfejlesztési támogatások (pl. modernizációs, zöldítési programok) átrendeződhetnek, mert Ukrajnának is jelentős fejlesztési forrásokra lenne szüksége.
• Magyarország számára kevesebb forrás maradhat az infrastruktúra, technológiai fejlesztések és agrárinnováció támogatására.

A KAP-reform és támogatási rendszer átalakulása:

• Az EU agrárpolitikája változhat Ukrajna csatlakozásával, például új szabályok léphetnek életbe a támogatások igazságosabb elosztása érdekében.
• A jelenlegi magyar agrártámogatási modell és termelési szerkezet módosulhat, kevesebb garantált támogatással.

Miként jelenthet veszélyt Ukrajna esetleges csatlakozása a magyar nyugdíjrendszerre?

Ukrajna csatlakozásával az Európai Unióhoz több millió ukrán nyugdíjas juthatna magyar nyugdíjhoz,

mert a szocialista diktatúra idején, 1962 decemberében kötöttek egy olyan megállapodást – még a Szovjetunió fennállásának ideje alatt –, amit Ukrajna a mai napig nem hajlandó módosítani, és ami ezzel a következménnyel járhatna. Ez a megállapodás 1963 júliusában lépett hatályba és a mai napig érvényes, és ennek értelmében Ukrajna állampolgárai jogot formálhatnának a magyar ellátásra, ha a háborúban álló ország az Unió tagjává válna.

Ez tehát a nyugdíjkassza terheinek drasztikus növekedéséhez vezetne, ami a jelenlegi nyugdíjak csökkenését vonná maga után, és a magyar államot ebben az esetben sújtó iszonyatos anyagi terhek miatt azzal a veszéllyel fenyegetne, hogy

megszűnik a 13. havi nyugdíj.

Ukrajna EU-csatlakozásával az ukránokon kívül szinte mindenki csak veszítene Európában

Az előzetes szakértői vélemények szerint, bár Ukrajna csatlakozása hosszú távon geopolitikai és gazdasági lehetőségeket jelenthetne az EU számára, ugyanakkor rövid és középtávon viszont nagyon komoly pénzügyi és strukturális kihívásokat vetne fel.

A bővítés egyetlen, fő nyertese Ukrajna lenne, 

rajta kívül csak azok az országok nyerhetnek valamit részlegesen vele, amelyek növelhetik kereskedelmüket és befektetéseiket Ukrajnában (pl. Németország, Lengyelország), miközben Kijev csatlakozásának egyértelműen a nagy vesztesei azok az országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia) lennének, amelyek a kohéziós alapok jelenlegi kedvezményezettjei, illetve még a garantáltan nagy vesztesek közé tartoznának az EU agrárszektorban érdekelt tagállamai is (Franciaország, Olaszország, Magyarország, Spanyolország).

Ukrajna lehetséges EU-csatlakozása számos komoly gazdasági, politikai és társadalmi hatással járhat az Unió jelenlegi tagállamai számára. 

Gazdasági hátrányok:

• Növekvő pénzügyi terhek: Ukrajna gazdasági fejlettsége jelentősen elmarad az EU átlagától, ezért jelentős támogatásokra szorulna, ami megterhelheti az EU költségvetését. 
• Mezőgazdasági verseny fokozódása: Ukrajna az egyik legnagyobb agrártermelő Európában, ami versenytársat jelentene az olyan országok számára, mint Franciaország, Lengyelország vagy Spanyolország. 
• Munkaerő-elszívás Kelet-Európából: Az ukrán munkavállalók elvándorlása tovább növelheti a munkaerőhiányt Kelet-Közép-Európában. 

Politikai és társadalmi kihívások:

• Intézményi reformok szükségessége: Ukrajna csatlakozásával az EU-nak módosítania kellene döntéshozatali mechanizmusait, mivel egy ekkora ország belépése jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat. 
• Korrupció és jogállamisági kérdések: Ukrajnának jelentős reformokat kell végrehajtania a korrupció visszaszorítása és az európai normák betartása érdekében. 
• Oroszország reakciója: A bővítés további feszültségeket okozhat az Oroszországgal fenntartott viszonyban, ami gazdasági és politikai következményekkel járhat egyes EU-tagországok számára (pl. Németország, Magyarország). 

A csatlakozás finanszírozhatósága érdekében az EU költségvetése olyan változtatásokra kényszerülne, amelyek elkerülhetetlenül a közös agrárpolitika és a strukturális alapok teljes átalakításához vezetnének, ami viszont már olyan mértékben megrendítheti az EU eddigi gazdasági alapjait, ami akár az egész uniós szervezet működőképességét is veszélybe sodorhatja. Az előzetes becslések alapján az Európa legszegényebb országának számító, háborús pusztítástól szenvedő Ukrajna Európai Unióba való integrálása az EU összes jelenlegi erőforrását felemésztené. 

Az ukrán EU-tagság ezért többek között Magyarország számára is óhatatlanul azzal a következménnyel járna, hogy a magyarok nem kapnának többé semmilyen vissza nem térítendő uniós pénzügyi támogatást, miközben Magyarország az EU nettó befizetőjévé válna egy megnövelt fizetési kötelezettséggel.

Az EU összköltségvetésére gyakorolt hatásként Ukrajna csatlakozása jelentős költségvetési kiadásokat igényelne, különösen az alábbi területeken:

• Kohéziós és strukturális alapok: Ukrajna a jelenlegi kelet-európai tagállamokhoz hasonlóan jelentős támogatásokat kapna infrastruktúra-fejlesztésre, ami elosztási konfliktusokat okozhatna a jelenlegi kedvezményezettek (pl. Lengyelország, Románia) és a nettó befizetők (pl. Németország, Hollandia) között. 
• Agrárpolitika (KAP) költségei: Ukrajna mezőgazdasági szektora az egyik legnagyobb Európában, így a közös agrárpolitikai támogatások aránytalanul megnőhetnének. 
• Új finanszírozási források szükségessége: Az EU-nak vagy növelnie kellene a tagállami hozzájárulásokat, vagy új pénzügyi mechanizmusokat kellene létrehoznia az ukrán integráció fenntarthatósága érdekében. 

Így tenné nettó befizetővé Magyarországot Ukrajna uniós csatlakozása

Ukrajna csatlakozásával Magyarország az Unió nettó befizetőjévé válna, megszűnnének az uniós felzárkóztatási támogatások, és nem nehéz belátni, hogy minden pénz az ukránoknak jutna. Laikus szemmel is látható, hogy a jelenleg is háborúban álló Ukrajna felvétele az Európai Unióba milyen súlyos pénzügyi terhet jelentene Magyarországnak.

Az Európai Unió már eddig is 135 milliárd euró, azaz mintegy 55 000 milliárd forintnyi támogatást nyújtott Ukrajnának. Ez meghaladja az éves magyar költségvetés kiadási főösszegét.

Most pedig arra szólítanák fel a tagállamokat, hogy a GDP-jük 0,25 százalékát fordítsák Ukrajna támogatására. Ezt egyébként az ukránokat aktívan támogató litvánok javasolták. Ukrajna csatlakozásával Magyarország az Unió nettó befizetőjévé válna, megszűnnének az uniós felzárkóztatási támogatások, és nem nehéz belátni, hogy minden pénz az ukránoknak jutna.