A Politico sem titkolja, hogy gyorsított eljárásban veszik fel Ukrajnát

A brüsszeli Politicón megjelent véleménycikk szerzője szerint az Európai Unió egyre kevésbé képes higgadtan kezelni Ukrajna ügyét. A szerző úgy látja, hogy a háborús nyomás miatt egyre többen sürgetik Ukrajna gyorsított felvételét, noha ennek súlyos következményei lehetnek az uniós egységre és intézményrendszerre nézve.

Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása olyan témává vált, amelyet még a brüsszeli elitekhez közel álló Politico sem tud figyelmen kívül hagyni – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke 
Fotó: AFP

Mint írták, a lap szerint az Európai Unióban már egyre többen támogatják a felvétel radikális meggyorsítását, dacára annak, hogy az ország továbbra sem teljesíti a tagsághoz szükséges alapvető feltételeket, különösen a korrupció elleni küzdelem területén.

A Politico véleménycikke emlékeztet: Ukrajna belépése az unióba olyan kihívás, amely alapjaiban rajzolná újra az EU költségvetési szerkezetét, és azonnal az egyik legnagyobb támogatott országgá tenné Kijevet. Ezzel nemcsak az uniós pénzügyi egyensúly borulhatna fel, hanem a tagállamok közötti belső szolidaritás is meginoghatna – tette hozzá Mat Whatley egykori brit katonatiszt, az EBESZ donyecki különleges megfigyelő missziójának vezetője.

Az írás szerint a gyorsított eljárás támogatói elhallgattatnák a szkeptikusokat is. 

Úgy fogalmaztak, hogy aki akár csak enyhe kételyeket is megfogalmaz, azt azzal vádolják, hogy nem veszi komolyan Oroszország agresszióját, sőt, hogy Moszkvát segíti. Az ilyen légkör veszélyezteti az őszinte, racionális vitát, amelyre a lap szerint különösen nagy szükség lenne most, amikor Ukrajna jövőjéről és az EU hosszú távú stabilitásáról van szó.

A szerző emlékeztet, hogy korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke is úgy vélte, Ukrajna még nem áll készen a csatlakozásra, és azt mondta, hogy bárki, aki kapcsolatban állt Ukrajnával, tudja, hogy a korrupció minden szinten jelen van az országban.

A 2024-es közvélemény-kutatás szerint az ukránok kilencven százaléka tartja a korrupciót súlyos gondnak, és többségük szerint a helyzet romlik. Ráadásul sokan úgy gondolják, hogy az antikorrupciós intézmények politikai eszközzé váltak.  

A Politico példaként említi, hogy a korrupcióellenes ügynökség vezetője politikai szívességgel került pozíciójába, miközben a testület élére kinevező személy környezetét épp egy másik korrupciós ügyből mentették ki – magyarázat nélkül.

A szerző hangsúlyozza, hogy a reform lassú, miközben az EU-nak már így is súlyos bizalmi problémákkal kell szembenéznie. A nyugat-balkáni példák azt mutatják, hogy a tagjelölti státus hosszan elhúzódó folyamata kiábránduláshoz vezethet – ahogy Szerbiában is történt, ahol 2022-re a lakosság 43 százaléka már elvesztette a reményt az uniós csatlakozásban. 

Ukrajnában ez a folyamat még nagyobb csalódottsághoz vezethet, ha a felgyorsított eljárás nem valós eredményeket hoz.

A szerző szerint Ukrajna gyors felvétele a múlt hibáinak ismétléséhez vezethet – csak sokkal nagyobb mértékben. A példaként említett Montenegró 2010 óta tagjelölt, de továbbra is messze van a tagságtól. A lap kiemeli, hogy Ukrajna lakossága több mint hatvanszorosa Montenegróénak, így a probléma súlya is sokszoros. 

A reform évtizedekbe telhet

– írják. A Politico úgy látja, a gyors felvétel nemcsak az uniót gyengítheti meg belülről, hanem azokat is elidegenítheti, akik már eddig is bizalmatlanok voltak a brüsszeli ígéretekkel szemben. Ha a belső szabályok Ukrajna esetében rugalmasabbá válnak, az csak tovább növeli a feszültségeket a tagállamok között.

Ukrajna védelme fontos, de a gyorsított tagság csak látszatmegoldás lenne

– figyelmeztettek. A lap szerint felelőtlen dolog védelmet ígérni, ha az ígéret csak a fogason lóg.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (b) és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke (Fotó: AFP)