Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz új pápa megválasztása az egyik legfontosabb esemény a katolikus egyház életében, amely nemcsak vallási, hanem politikai és társadalmi szempontból is figyelmet kap világszerte. A pápaválasztó konklávé május 7-én kezdődött el Vatikánvárosban, ahol 133 bíboros döntött arról, hogy ki legyen a következő pápa. A pápai állam teljes területén kikapcsolták a mobiltelefonokhoz és más hasonló eszközökhöz szükséges jelet a konklávé teljes idejére. A szavazás 2025.05.08-án végetért, az új pápa – Szent Péter 267. utódja – pedig Robert Prevost lett.
Robert Prevost bíboros (amerikai, mérsékelt liberális)
XIV. Leó néven foglalja el Szent Péter székét az új pápa.
Prevost bíboros Chicagóból származik, amely Észak-Amerika legnagyobb katolikus főegyházmegyéje, és arról ismert, hogy a katolikus hívőkkel együtt zölddé varázsolja a folyót Szent Patrik napján, március 17-én.
Komoly viták folynak arról, hogy ő lenne-e – Aveline, Tagle és Zuppi mellett – a legfőbb „bergogliai” jelölt (Ferenc pápa szövetségese és hagyományainak követője). Vatikáni bennfentesek benne látták a pápaválasztás „sötét lovát”, akinek tekintélye csendben emelkedett a konklávé előtti napokban. Az amerikai bíborost csak 2023 februárjában nevezték ki befolyásos szerepre a Vatikánban, amikor bíboros-püspökké nevezték ki.
Robert Francis Prevost bíboros 1955. szeptember 14-én született Chicagóban született az Egyesült Államokban, hosszú évekig szolgált misszionáriusként Peruban, a Vatikán egyik meghatározó alakja. A közelmúltban történt bíborossá avatása óta még nagyobb szerepet kapott a katolikus egyház vezetésében. Prevost életútja szoros összefonódik a pápa, Ferenc nézeteivel, és a katolikus egyház jövőjére vonatkozó elképzeléseiben is nagy hatással van a Szent Péter Székére.
Robert Prevostot 2023-ban avatták bíborossá, miután Ferenc pápa őt választotta a Bíborosi Dicasterium prefektusává. Ez a pozíció felelős a katolikus püspökök kiválasztásáért, és kiemelt szerepet játszik a Vatikán belső működésében. A bíboros a Vatikán több dicasteriumának, valamint a Vatikáni Állam Kormányzóságának bizottságának is tagja, ami azt jelzi, hogy
Ferenc pápa nagy bizalommal volt iránta.
Ferenc pápa halála
Ferenc pápát gyászolják a katolikusok szerte a világon, aki húsvéthétfő reggel, 88 éves korában, nem sokkal fél 8 után hunyt el. Nem sokkal a halála előtt, annak ellenére, hogy egészségi állapota meggyengült, a katolikus egyházfő nem mondott le arról a szándékáról, hogy személyesen jelenjen meg húsvétvasárnap a Szent Péter téren.
A hagyományos húsvéti szentmisét – amelyen a pápa már nem tudott részt venni – Angelo Comastri bíboros celebrálta. A szertartás végén azonban Ferenc pápa kerekesszékben megjelent a Szent Péter-bazilika fő lodzsáján, ahol Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester tolmácsolta húsvéti üzenetét. Ebben a pápa a remény fontosságát hangsúlyozta, és a világbékéért emelt szót. A beszéd után Ferenc pápa maga mondta el a hagyományos latin áldást, az „Urbi et Orbi”-t, Róma és az egész világ számára.
A hivatalos orvosi papírokat Andrea Arcangeli professzor állította ki, a jelentést a Szentszéki Sajtóiroda hozta nyilvánosságra még aznap este. A dokumentumban szerepel a Szentatya kórtörténete is, amely szerint korábban volt akut légzési elégtelensége, amit kétoldali tüdőgyulladás, hörgőgyulladás, magas vérnyomás és cukorbetegség váltott ki.
A temetés
Ferenc pápa temetése április 26-án zajlott let a vatikáni Szent Péter téren megtartott gyászmisét követően, egy átalakított pápamobilon vitték át a néhai szentatyát a Santa Maria Maggiore-bazilikába, végakarata szerint ott helyezték végső nyugalomra. Ferenc pápát az egész világ gyászolta: a Vatikánban a becslések szerint mintegy 200-250 ezren gyűltek össze, hogy végső búcsút vegyenek tőle, a szertartáson a világ vezető politikusai, történelmi uralkodóházak képviselői is jelen voltak.
Galéria: Ferenc pápa élete képekben
1/24
María Elena Bergoglio által közreadott, dátummegjelölés nélküli felvétel két fiútestvéréről: Jorge Mario Bergoglióról, a későbbi Ferenc pápáról (b) és öccséről, Oscar Adrian Bergoglióról Buenos Airesben
A konklávé
Május 7-én, szerdán megkezdődött a pápaválasztó konklávé a vatikáni Sixtus-kápolnában, ahol 133, 80 év alatti bíboros dönt Ferenc pápa utódjáról. A választási eljárás szigorúan szabályozott: a bíborosok kézzel írják fel jelöltjük nevét a szavazócédulára, amit az előírások szerint meghajtva juttatnak el az urnához.
A cédulákat minden forduló után megsemmisítik, füsttel jelezve az eredményt – fekete füst a sikertelenséget, fehér füst az új pápa megválasztását jelenti.
A konklávé idején csak a választásra jogosult bíborosok tartózkodhatnak a kápolnában, ahol latin nyelvű esküt tesznek, majd titkos szavazás következik. Amennyiben valamely bíboros egészségi állapota miatt nem tud jelen lenni, számára mobilurna biztosított. A szavazatszámlálásban kijelölt bíborosok vesznek részt, és a konklávét Pietro Parolin bíboros vezeti.
Ha sikerül pápát választani, az új egyházfő elfogadja a tisztséget és megválasztott nevét, amit a hagyományos Habemus papam! („Van pápánk!”) kiáltással jelentenek be. A szavazások szerdán kezdődnek, és ha nem születik döntés, csütörtökön folytatódnak. Ez a XXI. század harmadik pápaválasztása, és a történelmi tapasztalatok alapján várhatóan négy napon belül lezárul.
A pápaválasztás idejére a Vatikán és Róma teljes területén kiemelt biztonsági intézkedéseket vezetnek be. A bíborosok biztonságát a Vatikáni Állam őrei és a Svájci Gárda garantálja, míg a hívők és turisták védelméről az olasz rendőrség, csendőrség és hadsereg gondoskodik.
Összesen több mint 4000 rendfenntartó, 1500 katona, 3000 önkéntes és 2000 tűzoltó dolgozik váltásokban.
A Szent Péter térre várhatóan hatalmas tömeg érkezik majd, amint felszáll a fehér füst, ezért lezárják a Vatikán légterét, fokozzák az ellenőrzést a közlekedési csomópontokon, és kiemelt figyelmet fordítanak Ferenc pápa sírhelyének biztonságára is. A római prefektus hangsúlyozta, hogy a temetésen alkalmazott biztonsági rendszer ismét bizonyíthat.
Kik voltak az esélyesek között a pápaválasztáson?
- Pietro Parolin (olasz, mérsékelt)
Parolin bíboros a legesélyesebb jelöltnek számított, aki 2013 óta a Vatikán államtitkára. Kiegyensúlyozott, mérsékelt nézetei és diplomáciai tapasztalata miatt sok bíboros biztonságos választásnak tartja. Jó kapcsolatokat ápol mindenkivel, elkerülte a belső konfliktusokat, és kiválóan ismeri a Vatikán működését. Politikai nézetei középen állnak, nyitott, de nem radikális. Nyilatkozataiban a béke igazságos és tartós megteremtését hangsúlyozza. - Erdő Péter (magyar, konzervatív)
A magyar érsek a konzervatív szárny vezető jelöltje, aki mélyen Mária-tisztelő és hagyományőrző. Határozottan kiáll a házasság felbonthatatlansága mellett, és elutasítja az újraházasodottak szentáldozását. Közismerten kritikus a migrációval szemben, egyes nyilatkozataiban az emberkereskedelemhez hasonlította azt. 2003 óta bíboros, és már régóta az egyházi elit tagja. Esélyesként Parolin legfőbb kihívójának tartják. A konklávé előtti üzenetét itt olvashatja el.
Fotó: Francisco Seco / MTI/AP
- Jean-Marc Aveline (francia, mérsékelt liberális)
A marseille-i érsek népszerűsége nőtt Ferenc pápa halála után, aki állítólag őt látta volna utódjának. Aveline Algériában született, de Franciaországban szolgált, és a mérsékelten liberális vonalat képviseli. Többen a „bergogliai” hagyomány folytatóját látják benne. A francia püspöki karból ő áll Ferenc pápa stílusához a legközelebb. Megválasztása a Ferenc-párti bíborosok összefogásán múlhat. - Pierbattista Pizzaballa (olasz, mérsékelt konzervatív)
A jeruzsálemi pátriárka fiatal kora (60 év) és Szentföldi tapasztalata miatt figyelmet kapott. Diplomáciai érzéke, bátorsága és elismert biblikus tudása miatt kiemelkedik a mezőnyből. Elítélte a Hamász támadásait, de nem foglalt állást Izrael ellen, ezzel kiegyensúlyozott szereplőként jelent meg a térségben. Pápává választása erős geopolitikai üzenetet hordozna. Ha most nem nyer, a jövőben is esélyes lehet.
Fotó: HANDOUT / VATICAN MEDIA
- Luís Antonio Tagle (fülöp-szigeteki, mérsékelt liberális)
Tagle bíboros lehetne az első ázsiai pápa, de támogatottsága az utóbbi időben csökkent. A Ferenc pápához hasonló baloldali nézetei miatt „II. Ferencnek” is nevezik. A filippínó egyházvezető nyitottabb nyelvezetet javasolt az LMBTQ emberek és elvált hívők felé. 67 éves, és az evangelizációért felelős dikasztérium vezetője. Megválasztása a globális egyház déli részének erősödését jelezné. - Matteo Zuppi (olasz, liberális)
Zuppi bíboros Ferenc pápa egyik legfontosabb örököse, jelenleg az Olasz Püspöki Konferencia elnöke. Közismert békemisszióiról, többek között Ukrajnában járt, de Putyinnal nem találkozott. Nyitottan nyilatkozott az LMBTQ emberekkel folytatott párbeszédről. Progresszív nézetei miatt Ferenc pápa egyik kedvencének számít. Ha a liberális bíborosok összefognak, nagy esélye lehet. - Raymond Leo Burke (amerikai, konzervatív)
Burke bíboros a legradikálisabb konzervatív jelölt, aki gyakran bírálta Ferenc pápa irányvonalát. Nyíltan elutasítja az eucharisztia kiszolgáltatását az elváltaknak és a liberális erkölcsi elveket. A melegekkel, fogamzásgátlással és polgári házasságokkal kapcsolatos álláspontja rendkívül szigorú. XVI. Benedek nevezte ki bíborossá 2010-ben. Erős, de megosztó jelölt a konzervatív oldalon. - Peter Turkson (ghánai, konzervatív)
Turkson lehetne az első afrikai pápa évszázadok óta, aki a fejlődő világ hangját képviselné. Bár baloldali társadalmi nézeteket vall (kritikus a kapitalizmussal szemben), teológiailag konzervatív. Számos kérdésben – például óvszerhasználat vagy erkölcsi kérdések – rendíthetetlenül hagyományhű. 76 éves, de még mindig aktív szereplője az egyházi életnek. Jelöltsége erős jelzés lenne az egyház globális átalakulásáról.
