„A 21. század politikája a globalisták és szuverenisták küzdelméről szól” – fogalmazott Szánthó Miklós, aki szerint a törvényjavaslat célja, hogy láthatóvá váljon, mely civil vagy politikai szereplők részesülnek külföldi finanszírozásban, és így kik szolgálnak idegen érdekeket a magyar érdekekkel szemben.
Szánthó szerint a globalista hálózatok – például a Nyílt Társadalom Alapítványok, az USAID, az ENSZ vagy az EU – évtizedek óta igyekeznek befolyást szerezni Magyarországon, helyi „komprádorszervezeteken” keresztül.
Ezek az ügynökszervezetek ideológiai és pénzügyi okokból nem a magyar szuverenitást szolgálják, hanem Brüsszel, Kijev vagy más külföldi központok érdekeit.
A főigazgató visszautalt az elmúlt évek konfliktusaira is, amikor a „globalista network” a multinacionális cégek különadója, a rezsicsökkentés, a határvédelem vagy a háborúellenes magyar álláspont miatt lépett fel a kormány ellen. Ma szerinte Ukrajna EU-csatlakozásának magyar elutasítása áll a célkeresztben.
Szánthó Miklós szerint a külföldről támogatott szereplők korábban is megpróbálták a kormány leváltását elérni, „trendinek-fancynek beállított strómanjaik” hatalomba juttatásával. Ebben az „objektív” sajtóra, a „független” influenszerekre és az „emberi jogi” szervezetekre is számítottak.
A tét a maga nemében „egyszerű”, de ólomsúlyú: a globalisták politikai erőcserét akarnak most is kikényszeríteni
– fogalmazott.
A törvényjavaslat szerinte segíthet a tisztánlátásban: hogy ki, kivel van, és „kinél csengenek a dollárok és az eurók”.
Szánthó Miklós zárásként ismét megerősítette szuverenista álláspontját:
„Mi nem bárhol vagyunk otthon, hanem valahol. A hazánkban. Ezért Magyarország az első!” – írta.