Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÚgy tűnik, hogy az Európai Néppárt elvesztette a politikai tisztánlátásának maradékát is – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója a közösségi oldalán. Mint ismert, Magyar Péterék anyapártja, az EPP teljesen egyértelműen kiállt az ukrán uniós tagság mellett.

Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
Orbán Balázs emlékeztetett:
Magyar Péter pártja kedden Valenciában ismét bizalmat szavazott Manfred Webernek, megerősítve ezzel azt az irányvonalat, amely az elmúlt években látványos politikai zsákutcába vezette Európát: béke helyett háború, nemzetek Európája helyett föderális Európa, gazdasági semlegesség helyett blokkosodás és mindennek érdekében politikai szövetség a (szélső)baloldallal.
Orbán Balázs hozzátette, a kongresszuson elfogadtak egy sürgősségi határozatot is, amely újabb lökést ad a háborúpártiaknak.
A dokumentum többek között az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás kiterjesztését, fegyverszállítások maximalizálását, ukrán katonák európai kiképzését és európai vezetésű katonai jelenlétet irányoz elő Ukrajnában.
Mindez a béketeremtés szándéka helyett a konfliktus eszkalációjának veszélyét hordozza magában – hívta fel rá a figyelmet a politikus. Hozzátette:
A dokumentum emellett konkrét intézkedéseket sürget az ukrán NATO- és EU-integráció gyorsítására, valamint a szankciós politika további bővítésére – annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyértelműen kijelentette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása nem valósulhat meg, az EU-csatlakozás szétverné az Európai Unió gazdaságát és a közösség széteséséhez vezethet, a szankciós rezsim pedig teljesen nyilvánvaló, hogy kontraproduktív, hiszen Európának gazdasági nehézségeket okozott, ellenben az orosz gazdaságot nem sikerült megroppantania.
Sőt, Manfred Weberék abban állapodtak meg, hogy még 2025-ben – „amilyen hamar csak lehet” – meg kell nyitni az összes tárgyalási klasztert az ukrán csatlakozás felgyorsítása érdekében.
Felgyorsítanák az ukrán uniós csatlakozást
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Néppárt többek között arról döntött Valenciában, hogy a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására a tanács lengyel és dán elnöksége során minden tárgyalási klaszter megnyitásával a lehető legkorábbi időpontban 2025-ben megvizsgálják annak lehetőségét, hogy az egyhangú szavazást csak a tárgyalási fejezetek lezárásakor alkalmazzák Ukrajna integrációjának felgyorsítására az EU belső piacán és az EU belső reformfolyamatának felgyorsítására a következő bővítés kihívásainak megfelelően.
Ismert, hogy Ukrajna csatlakozása jelentős terheket okozna Magyarországnak. Keleti szomszédunk gyorsított uniós felvételének
közvetlen költségei megközelítenék az évi kétezer milliárd forintot, ami háztartásonként csaknem félmillió forintot jelentene.
A Századvég egy korábbi kutatása rávilágított arra, hogy a hazai közvélemény világosan érzékeli azokat a potenciális hátrányokat, amelyek Ukrajna esetleges csatlakozásával következhetnek be. E szerint
a magyarok 72 százaléka úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása hazánk számára inkább hátrányos lenne, és csak 22 százalékuk szerint lenne ez előnyös.
Biztonsági kockázatok
Ukrajna gyorsított csatlakozása az EU-hoz a pénzügyi terheken túl egyéb negatív következményekkel is járna Magyarország számára. Az ukrán uniós tagsággal járó letelepedési szabadság, illetve a személyek szabad mozgásának lehetővé tétele számos közvetlen, a magyarok mindennapi életét érintő biztonsági kockázat hordoz magában.
Aggodalomra adhat okot, hogy a harctéri tapasztalatokkal bíró volt katonák, akik nem akarnak vagy nem tudnak a munkaerőpiacon elhelyezkedni, illegális megélhetés után néznek majd, erősítve ezzel a szervezett bűnözést.
Az Interpol is felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek egy része – ideértve a nehézfegyvereket is – a feketepiacra kerülhet, és bűnözői csoportokhoz jutva komoly fenyegetést jelenthetnek.
Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy
a válaszadók kétharmada (66 százaléka) Magyarország számára kockázatosnak tartja Ukrajna gyorsított felvételét az Európai Unióba,
míg 32 százalékuk szerint ez nem jelentene kockázatot – derül ki a Századvég felméréséből.