Ursula von der Leyen: Ukrajnát támogatni kell és gyorsítva kell felvenni az Unióba

Az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlamentben arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök további támadásokat indíthat, ha Ukrajna nem a saját feltételei szerint jut békére Moszkvával. Ursula von der Leyen a felszólalásában újabb fegyverek küldéséről, a rezsicsökkentés ellen irányuló energiapolitikáról és Kijev soron kívüli európai integrációjáról beszélt – írta meg a Magyar Nemzet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a második világháború európai befejezésének 80. évfordulóján tartott beszédében közölte, egy rossz alku arra bátoríthatja Putyint, hogy újra támadásba lendüljön. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP

Úgy fogalmazott:

Mindannyian láttuk már, hogyan tárgyal Oroszország. Bombáznak. Megfélemlítenek. Az ígéreteket romok alá temetik.

Hozzátette, hogy kizárólag olyan békemegállapodás lehet tartós, amely garantálja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, továbbá elismeri az ország európai uniós csatlakozási törekvéseit.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak konkrét lépésekkel kell segítenie Ukrajnát és Volodimir Zelenszkijt, hogy a saját feltételei szerint tárgyalhasson: szerződéseket kell kötni az ukrán védelmi iparral, le kell állítani az orosz gázimportot és tovább kell haladni Ukrajna EU-csatlakozása felé.

Történelmünkben a béke és az európai integráció mindig együtt jártak. Hozzuk hát be Ukrajnát az unióba! Járjuk együtt a béke útját!

– mondta Von der Leyen.

A Bizottság elnöke egyértelművé tette, hogy meg kell szüntetni „Putyin háborús kasszájának finanszírozását”, hiszen „a fosszilis üzemanyagokból származó bevételek továbbra is kulcsfontosságú forrásai az orosz háborús gépezetnek”, így szerinte le kell állítania az EU-nak az orosz energiaimportot. Bejelentette, hogy az EU egy ütemtervet is kidolgozott az orosz fosszilis üzemanyagok teljes kivezetésére, 

2027 végéig pedig teljesen megszüntetnék az orosz gáz importját, beleértve a csővezetékes és cseppfolyósított földgázt is.

– írta meg a Magyar Nemzet a Politico beszámoló alapján. 

Végezetül egy nyilatkozatot is közzétett Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban. A politikus hangsúlyozta, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna útját az Unióba való belépés felé, ennek érdekében azon dolgozik, hogy megnyissa az első csatlakozási tárgyalási klasztert Ukrajnával.

A teljes cikk itt megtekinthető.

 

Ursula von der Leyen beszédére érkeztek magyar reakciók

• Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője Strasbourgban kijelentette:

A gyorsított ukrán uniós csatlakozás elképzelése valójában a brüsszeli háborús pszichózis legújabb fejezete: nem a bővítésről, nem a békéről szól, hanem arról, hogy Brüsszel a háború finanszírozása utáni már közvetlen hadviselő féllé akar válni

Kiemelte: a brüsszeli bürokraták a háborús doktrínát erőltetik, nem az ukránok sorsa érdekli őket, hanem nagyhatalmasdit akarnak játszani, és bármi áron, katonailag akarják megnyerni a háborút.

Az európai emberek viszont változatlanul békét akarnak, nem háborút. Az európaiak nem kérnek a katasztrofális gazdasági következményekkel járó gyorsított ukrán uniós csatlakozásból. Mi magyarok nem fogjuk engedni, hogy a fejünk felett döntsenek Brüsszelben, mi nem félünk megkérdezni az emberek véleményét, ezért tartunk véleménynyilvánító szavazást Magyarországon a gyorsított urán csatlakozásról

– zárta felszólalását a képviselő.

 

• Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában kiemelte: 

több mint 150 milliárd euró támogatást küldött az EU Ukrajnának, mindeközben azonban százezrek vesztek oda a fronton és háború befejezése se került közelebb. „Ez az európai stratégia kudarcos mérlege” – mutatott rá.

Véleménye szerint az Európai Uniónak határozottan a mielőbbi tűzszünet és tartós béke elérése érdekében kellene aktívan fellépnie, támogatnia az erre irányuló diplomáciai erőfeszítéseket.

 Annak idején, a második világháború végén ezért hozták létre az EU-t az alapító atyák és erre van Ukrajna lakosságának most leggyorsabban szüksége

– tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós intézmények – élükön a balliberális és néppárti koalícióval – az európai védelmi képességek fejlesztésének jogos célját is arra használják fel, hogy még több fegyvert és pénzt juttassanak Ukrajnának, holott ez nem szolgálja Európa valódi érdekét. Ugyanígy nem lenne Európa érdeke az sem, hogy kizárólag politikai megfontolások alapján, gyorsított eljárásban már 2030-ig csatlakozhasson Ukrajna, sőt, még a teljes jogú csatlakozás előtt megnyissák számára az uniós belső piacot, miközben Ukrajna egyetlen csatlakozási feltételnek sem felel meg.

„Erről most mégsem esik szó, pedig kettős mércének az unió bővítéspolitikájában nincs helye. Az uniós döntéshozóknak az európai emberek érdekeit kell képviselniük, a magyar emberek feje felett erről a kérdésről nem dönthetnek” – zárta felszólalását Gál Kinga.