Titkos amerikai–orosz tárgyalások Moszkvában – mi állhat a háttérben?

Amerikai és orosz delegációk újabb tárgyalásokat tartanak Moszkvában – erősítette meg az Egyesült Államokban szolgáló orosz nagykövet. A diplomáciai egyeztetések a háború kezdete óta egyre gyakoribbak, és ez a mostani fordulópont lehet a két nagyhatalom kapcsolatában. Az amerikai–orosz tárgyalások egyre sűrűbben zárt ajtók mögött, a sajtó teljes kizárásával zajlanak.

A közeljövőben újabb tárgyalásokat tartanak Moszkvában az Egyesült Államok és Oroszország delegációi – jelentette be Alekszandr Darscsiev, Oroszország washingtoni nagykövete a TASZSZ állami hírügynökségnek adott június 10-i interjújában. A bejelentés egy sor korábbi egyeztetést követ, amelyek az ukrajnai békefolyamatokra és a kétoldalú kapcsolatok helyreállítására fókuszáltak. Az első hivatalos amerikai–orosz tárgyalásra a teljes körű orosz invázió kezdete óta február 18-án került sor Rijádban, ahol a felek a kétoldalú kapcsolatok mellett egy esetleges elnöki csúcstalálkozó és a háború lezárása kapcsán is tárgyaltak.

Az amerikai–orosz tárgyalások következő fordulóját Moszkvában tartják majd
Fotó: SAUL LOEB / AFP/POOL

Amerikai–orosz tárgyalások a fővárosokban

Megerősíthetem, hogy a következő fordulóra hamarosan Moszkvában sor kerül

 – mondta Darscsiev. Elmondása szerint az április 10-i isztambuli tárgyaláson a felek megállapodtak abban, hogy a jövőbeni egyeztetéseket a saját fővárosaikban folytatják. Az amerikai külügyminisztérium „építő jellegűnek” nevezte az áprilisi tárgyalásokat, amelyek hat órán keresztül, zárt ajtók mögött zajlottak, és főként a diplomáciai képviseletek számára biztosítandó stabil banki szolgáltatásokra koncentráltak. A felek jegyzéket cseréltek a kérdésről, és további tárgyalásokban állapodtak meg. Darscsiev szerint Oroszország a „nem konfrontatív együttélés” modelljére törekszik az Egyesült Államokkal, és megerősítette: 

megkezdődtek a tárgyalások az elkobzott orosz ingatlanok visszaadásáról is.

További egyeztetések zajlottak február 27-én és április 10-én Isztambulban, amelyek a diplomáciai képviseletek működésére és a diplomaták mozgására összpontosítottak. Március 24-én Rijádban 12 órás zárt ülésen vitatták meg a Fekete-tengeri tűzszünet és egy szélesebb katonai deeszkaláció lehetőségét is. 

A diplomáciai próbálkozások egybeesnek Donald Trump amerikai elnök azon törekvéseivel, hogy közvetítőként tűzszünetet és békemegállapodást hozzon tető alá Ukrajnában. 

Június 5-én Trump azonban arra utalt, hogy talán jobb lenne nem beavatkozni és a háborút egy gyerekek közti verekedéshez hasonlította, amelyet nem szabad túl hamar félbeszakítani. Korábban írtunk róla, hogy: kiszállhat a békefolyamatból az Egyesült Államok. Kijev és nyugati szövetségesei szkeptikusak Trump békekezdeményezéseivel kapcsolatban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is erőteljesebb amerikai fellépést sürgetett, figyelmeztetve: 

Amerika hallgatása – és a világ többi részének hallgatása – csak bátorítja Putyint.

Eközben az amerikai kongresszus előtt egy kétpárti szankciós törvényjavaslat is vár jóváhagyásra, amely az orosz olaj és urán vásárlását célzó országokat büntetné – írja a The Kyiv Independent.