Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy csapásokat mért az iráni Fordo urándúsító létesítmény környéki utakra is, ezzel elzárva a hozzáférést a telephelyhez – írja az AP.
Ez a földalatti létesítmény az Egyesült Államok vasárnap végrehajtott három nukleáris célpont elleni légicsapásának egyik célpontja volt. Az izraeli hadsereg nem részletezte tovább a műveletet.
Az izraeli védelmi minisztérium közlése szerint Teheránban többek között a hírhedt Evin börtönt és a félkatonai Forradalmi Gárda biztonsági központját is találat érte.
Az iráni diktátort teljes erővel megbüntetik az izraeli front elleni támadások miatt
– áll a minisztérium közleményében. A légicsapások Teherán Palesztina terét és az iráni rezsimhez tartozó további katonai parancsnoki központokat is érintették.
Egy, a kormány stratégiáját ismerő izraeli tisztviselő névtelenséget kérve elmondta, hogy Izrael célja ezzel a nyomásgyakorlás az iráni kormányra, de nem törekszik aktívan a rezsim megdöntésére.
A légicsapások mindössze néhány órával azután következtek, hogy Donald Trump a Truth Social platformon ezt írta: „Ha a jelenlegi iráni rezsim nem képes, újra naggyá teszi Iránt, miért ne történhetne rezsimváltás?”
Az amerikai csapások nyomán fokozódtak a nukleáris aggodalmak. Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi elmondta, hogy a vasárnapi amerikai légicsapás súlyos károkat okozott a Fordo létesítményben.
Tekintettel a használt robbanóanyag mennyiségére, nagyon jelentős károk keletkezhettek
– mondta Grossi.
Az Egyesült Államok az offenzívával beavatkozott az Izrael és Irán közti konfliktusba, ami óriási feszültségeket keltett világszinten – fogalmazott a lap. Irán azt állítja, hogy az amerikai támadás átlépett „egy nagy vörös vonalat”, amikor rakétákkal és 13 600 kilogrammos bunkerromboló bombákkal csapott le a három létesítményre.
Több iráni tisztviselő, köztük Behrouz Kamalvandi, az Iráni Atomenergia-szervezet szóvivője, azt állította, hogy Irán időben eltávolította a nukleáris anyagot a célpontként megjelölt létesítményekből.
Grossi hétfőn a NAÜ ülésén elmondta, Abbas Araghchi iráni külügyminiszter június 13-án arról tájékoztatta, hogy Irán „különleges intézkedéseket vezet be a nukleáris berendezések és anyagok védelmére”.
„Jeleztem, hogy a nukleáris anyagok védett létesítményből egy másik iráni helyszínre történő átszállítását be kell jelenteni” – tette hozzá Grossi, anélkül, hogy megosztotta volna, válaszolt-e Irán a kérésre.
Az iráni állami televízió szerint a hétfői izraeli légicsapások az „True Promise 3” hadművelet újabb hullámát jelentik, és célpontjaik között Haifa és Tel-Aviv is szerepeltek.
Jeruzsálemben robbanásokat hallottak, bár azonnali károkról nem érkeztek jelentések. Iránban szemtanúk arról számoltak be, hogy dél körül izraeli légicsapások érték Teheránt és környékét.
Az iráni állami televízió megerősítette, hogy egy izraeli csapás eltalálta az Evin börtön kapuját. Térfigyelő kamerák felvételei is előkerültek a támadásról. Az Evin börtön arról ismert, hogy kettős állampolgárságú nyugati foglyokat tartanak ott, akiket Irán gyakran alkualapként használ a Nyugattal folytatott tárgyalásokon.
A börtönben különleges egységek őrzik a politikai foglyokat és a nyugati kapcsolatokkal rendelkező embereket, a létesítményt a félkatonai Forradalmi Gárda működteti, amely kizárólag Ali Khamenei ajatollahnak tartozik felelősséggel.
Az Evin börtön az Egyesült Államok és az Európai Unió szankcióinak is célpontja.
Hétfőn korábban Abdolrahim Mousavi iráni tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke figyelmeztette Washingtont, hogy a légicsapások
szabad kezet adtak az iráni erőknek, hogy az amerikai érdekek és hadsereg ellen cselekedjenek.
Több tízezer amerikai katona állomásozik a Közel-Keleten, számos olyan helyszínen, amelyeket rövid hatótávolságú iráni rakéták is elérnek.
Az Egyesült Államok egyszeri támadásnak minősítette a vasárnapi légicsapásokat a Fordo és Natanz dúsítóüzemek, valamint az iszfaháni atomtábor ellen, melyek célja Irán atomprogramjának megfékezése volt. Trump ugyanakkor további csapásokat is kilátásba helyezett, amennyiben Teherán megtorolná a támadást.
Az IRNA állami hírügynökség jelentése szerint Muszavi az amerikai lépéseket Irán szuverenitásának megsértéseként, az ország elleni invázióként értékelte.
Oroszország, Irán egyik legközelebbi szövetségese, hétfőn Moszkvában tartott találkozón tárgyalta, hogyan lehet kilábalni a jelenlegi válságból. Vlagyimir Putyin
teljesen kiprovokálatlan agressziónak
nevezte az izraeli és amerikai támadásokat Irán ellen. Más országok pedig a deeszkalációt és a diplomáciához való visszatérést sürgetik a konfliktus megoldása érdekében.
Irán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nukleáris programja kizárólag polgári célokat szolgál.
2015-ben egy nemzetközi megállapodás keretében beleegyezett korlátozni az urándúsítást és engedélyezni a nemzetközi ellenőrök hozzáférését létesítményeihez, cserébe a szankciók enyhítéséért.
Azonban az Egyesült Államok egyoldalúan kivonta magát a megállapodásból, mire Irán 60%-ra emelte az urán dúsítási szintjét, ami technikailag közelít a fegyverminőségű 90%-hoz, és korlátozta az ellenőrök hozzáférését.
Az Európai Unió továbbra is a diplomáciai megoldásra összpontosít.
Óriási aggodalomra ad okot a megtorlás és az eszkaláció
– mondta Kaja Kallas külügyminiszter a brüsszeli találkozó kezdetén. Különösen veszélyes lenne szerinte a Hormuzi-szoros esetleges lezárása, ami az olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú útvonal.
Az iráni tisztviselők a vasárnapi támadások után ismét fenyegetőztek, hogy lezárhatják ezt a fontos hajózási útvonalat.