Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz Európai Parlament 2025. május 23-i plenáris szavazásán elfogadta azt az uniós jogszabálytervezetet, amely egységesítené a harmadik országok beruházásainak ellenőrzését a tagállamokban, és újabb hatásköröket adna az Európai Unió kezébe e téren. Mindez a tagállami hatáskör rovására történne, és korlátozná azok gazdasági függetlenségét, szuverenitását.

Az új javaslat az Európában tapasztalható geopolitikai feszültségekre hivatkozik, de
a valóságban francia és német érdekek és a jól ismert brüsszeli birodalmi törekvések húzódnak meg mögötte.
Ráadásul az uniós szintű befektetés-átvilágítás – különösen a döntési jogkörrel kiegészülve – precedenst teremthet arra, hogy a Bizottság más gazdasági területeken is jogosultságot szerezzen (például az iparpolitika, az innovációs támogatások vagy a tőkemozgás területén), megnyitva ezzel az utat a gazdaságpolitikai föderalizmus előtt.
A gazdaságpolitikai föderalizmust a francia államfelfogás mindig is támogatta, Németország pedig pragmatikusan elfogadja, amennyiben úgy látja, hogy gazdasági előnye származhat belőle.
Az új szabály az európai szuverenitás védelmére hivatkozik, pedig annak feltétele nem az, hogy az EU elnyomja, hanem éppen, hogy segítse a nemzetállamok szabadságát és önrendelkezését: külső viszonylatban érvényesítse, belső viszonylatban pedig a legmesszebb menőkig tiszteletben tartsa azt – mutat rá a XXI. Század Intézet kutatása.
Az elemzés arra is rávilágított,
hogyan korlátoznák az uniós szervek – szerződésben rögzített hatásköreiket túllépve – a tagállamok gazdasági szuverenitását.
A teljes elemzés ide kattintva olvasható a XXI. Század Intézet honlapján.