A világrend darabjaira hullott: megérkeztek a geopolitikai konfliktusok

A 21. század elején még stabil világrendről beszélhettünk. Mára viszont mindez már múlt idő. A globális geopolitikai konfliktusok soha nem látott ütemben törnek előre, és úgy tűnik, lassan a háború válik az új normává.

A globális világrend meggyengült, a geopolitikai konfliktusok és háborúk új korszaka kezdődött. Európától a Közel-Keletig, Tajvanig mindenhol nő a feszültség – írja elemzésében a Magyar Nemzet.

A globális világrend összeomlóban van, miközben egyre több a geopolitikai konfliktus világszerte (illusztráció)
Fotó: BBC Science Focus

Geopolitikai konfliktusok világszerte

A 2020-as évek közepére a globális világrend összeomlóban van. A második világháború után létrejött nemzetközi rend – amely a diplomáciára, a nemzetközi jog tiszteletére és az erőszak visszaszorítására épült – mára működésképtelenné vált. A béke többé nem alapértelmezett állapot, hanem ritka kivétel.

Az orosz-ukrán háború rémképe

Az orosz–ukrán háború három éve tart, és stratégiai súlya messze túlmutat a két ország határain. A konfliktus a NATO jövőjét, az európai biztonsági struktúrákat és a nyugat kelet felé mutatott egységét is próbára teszi. Bár a kezdeti nyugati támogatás erőteljes volt, mára az ukrán haderő kimerült, a nyugati közvélemény pedig kezd elfáradni. Az eszkaláció következményei nemcsak Ukrajnára, hanem a tágabb térségre is hatással vannak – köztük a kárpátaljai magyarság helyzetére is.

A nyughatatlan Közel-Kelet

2025 júniusában Izrael komoly katonai akciót hajtott végre Irán ellen, a Rising Lion hadművelet során közel száz célpontot támadtak. A cél az iráni nukleáris és rakétaprogram visszaszorítása volt. Irán válaszlépéseket ígért, Izrael pedig országos készültséget rendelt el. A térség egyensúlya ismét felborult, az eszkaláció veszélye drámaian megnőtt.

Feszültség a Távol-Keleten

A kínai–tajvani feszültség új csúcsra ért: Tajvan 2027-re jósolt kínai invázióra készülve már idén hadgyakorlatot tart. Kína az újraegyesítést elkerülhetetlennek tartja, Tajvan viszont demokratikus önállóságát védi. Eközben Peking hatalmas hadiflottát épít, és a térség a globális biztonságpolitika egyik legforróbb pontjává vált.

Ha szeretné ezeket részletesebben megismerni, valamint megtudni, hogy milyen geopolitikai konfliktusok vannak Afrikában és mik a háború láthatatlan frontvonalai, akkor olvassa el a Magyar Nemzet részletes elemzését korunk nagy kihívásairól. Tudja meg, miért is jött el a veszélyek kora!