Húsz nyomós érv Ukrajna uniós csatlakozása ellen

Húsz, közgazdaságilag megalapozott érvvel támasztják alá a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásában, hogy milyen pénzügyi elvonásokkal kellene szembesülnie Magyarországnak, ha Ukrajnát gyorsított eljárással léptetnék be az Európai Unióba.

Lassan finisébe érkezik az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló voksolás kampánya, a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás válaszadási határideje ugyanis június 20-án lejár. 

Az elmúlt hetekben – idézi fel elemzésében a Nézőpont Intézet – széleskörű társadalmi és politikai vita alakult ki hazánkban északkeleti szomszédunk gyorsított EU-felvételével kapcsolatban, amelyben a támogatók és az ellenzők is felsorakoztatták érveiket. 

Az Európai Bizottság továbbra is kitart azon javaslata mellett, hogy Ukrajnát akár a csatlakozási folyamat szabályainak megkerülésével is 2030-ig be kell léptetni az EU-ba.

Ukrán és EU-zászlók lobognak Brüsszelben, az Európai Unió központi épülete előtt

Demokrácia és piacgazdaság – egyik sem működik Ukrajnában

A Nézőpont Intézet elemzésének elején rögtön kifejtik, hogy 

Ukrajna nem teljesíti az európai unió csatlakozási feltételeit, azokat a feltételeket és alapelveket, amelyeknek minden, az EU-hoz csatlakozni kívánó országnak meg kell felelnie. 

Ukrajna gazdaságilag nem szuverén, az állam csak segélyekből fenntartható; jelenleg nincs működőképes piacgazdasága. De nem garantált a demokratikus politikai intézmények stabilitása sem, 

megkérdőjelezhető az állam szuverén hatalomgyakorlása, az ország vezetése ki van szolgáltatva külföldi katonai és gazdasági segítségnek.

A részletes elemzés kitér a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozására Ukrajnában: számos nemzeti kisebbség, köztük 

a kárpátaljai magyarok jogait is korlátozzák. 

A jogfosztottság elsősorban az anyanyelv használatára vonatkozó korlátozó rendelkezésekben jelenik meg, melyeket nemzetközi jogi fórumon is kifogásoltak. De korlátozzák a vallási kisebbségek jogait is Ukrajnában, miután a jelenlegi kijevi kormányzat betiltotta az ukrán ortodox egyházat – jegyzi meg a tanulmány.

Több ponton ütközik az érdekeinkkel az ukrán csatlakozás

Ukrajna csatlakozásának Magyarországot fenyegető következményeivel kapcsolatban a tanulmányból kiderül: egy új tagállam belépése nem lehet ellentétes az arról döntő tagállamok érdekeivel, Ukrajna tagsága azonban 

több szempontból is hátrányosan érintené Magyarországot. 

A Magyarországnak járó fejlesztési források Ukrajnába kerülnének, miután a csatlakozni kívánó ország az EU-tagállamokhoz képest lényegesen fejletlenebb. Ezért az uniós fejlesztési forrásokat másoktól, köztük például Magyarországtól vonnák el. Hazánknak pedig többet kellene befizetnie az EU költségvetésébe.

Ukrajna csatlakozásával

24 milliárd euróval kevesebb kohéziós forrás jutna más országoknak, így Magyarországnak is. 

Veszélybe kerülnének a magyar gazdáknak járó agrártámogatások

Ukrajna mezőgazdaságának újjáépítése 56 milliárd dollárba kerülne a következő 10 évben 

– állapítja meg a tanulmány. Kijev a közös agrárpolitika legnagyobb kedvezményezettje lenne, megelőzve a mostani legtöbb forráshoz jutó Franciaországot is.

További nyomós érv a tagság ellen, hogy az olcsó ukrán mezőgazdasági termékekkel nehezen lennének versenyképesek a magyar gazdák; a szabálytalan és olcsó kitermelés miatt pedig az ukrán fadömping veszélybe sodorja a magyar faipart. 

Az olcsó ukrán munkaerő veszélyeztetné a magyar munkahelyeket és béreket: veszélybe kerülne az elért teljes foglalkoztatottság, különösen is a cigányság körében elért magas foglalkoztatottsági ráta. 

Veszélybe kerülnének a magyar nyugdíjak is, a magyar átlagnyugdíj ugyanis ötszöröse az ukránnak, ami Magyarországra csábíthatja az ukrán nyugdíjasokat.

(Megjegyzés: egy 1963 óta hatályos egyezmény értelmében Ukrajna állampolgárai jogosultak lehetnek magyar nyugdíjra, ha hazájukban lemondanak nyugdíjukról, és életvitelszerűen áttelepednek Magyarországra.)

Járványveszélynek is ki lenne kitéve Magyarország

a Nézőpont elemzése szerint.

Ukrajna számos közegészségügyi kihívással küzd: folyamatosan nő antibiotikumokra nem reagáló baktériumok okozta fertőzések száma az országban, amelyek könnyebben terjedhetnének át Magyarországra. 

Növelné a csatlakozás továbbá Magyarország háborúba való bevonódásának kockázatát is: az Európai Unióról szóló szerződés kölcsönös védelmi záradéka értelmében az Ukrajnát ért fegyveres támadás szerint Magyarország (is) köteles lenne minden segítséget biztosítani számukra.

Illetőleg az ukrán elvárások szerint nekünk kellene fizetni a több mint egymilliós ukrán hadsereg fenntartását – Ukrajna most sem képes fenntartani saját hadseregét.

Az elemzés arra is kitér, hogy az ország területén zajló háborúból hátramaradó kézifegyverek könnyebben és nagy számban jelenhetnének meg a magyar feketepiacon, más EU-tagországokon keresztül Ukrajna állig fel van fegyverezve, de az állami diszfunkciók miatt nem tudja ellenőrizni saját fegyvereseit, köztük a lőfegyvereket, aknákat és robbanóanyagokat sem.

Ukrán szervezett bűnözői csoportok szivároghatnak be

Ukrajna hagyományosan fontos tranzitországa a heroinkereskedelemnek, egyben jelentős kannabisztermelőként tartják számon. 

Az ország emberkereskedelem szempontjából küldő-, tranzit-, és célországnak is minősül, és a kiberbűnözés is széles körben van jelen Ukrajnában.

Az érvek között a Nézőpont felhozza azt is: a Volodimir Zelenszkij által vezetett Ukrajnával tovább erősödnének a magyarellenes hangok az Európai Unióban, illetve hogy a Tanácsban vétójoga lenne Ukrajnának is, amit Magyarországgal szemben is használhatna Ukrajna jelenlegi vezetése. Ukrajna szavazati súlya a Tanácsban ráadásul Magyarországhoz képest négyszeres lenne.

A teljes tanulmány a Nézőpont Intézet honlapján érhető el.