Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huGenfben ma kulcsfontosságú diplomáciai egyeztetések zajlanak: Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei találkoznak az iráni delegáció vezetőjével, Abbász Aragcsival, hogy az iráni atomprogram jövőjéről tárgyaljanak. A megbeszéléseken Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője is részt vesz.
A találkozó legfőbb kérdése: képes lehet-e a nyugati diplomácia valódi eredményt elérni, vagy csupán legitimálja az iráni teokratikus rendszert?
A tárgyalásokat éles bírálat kíséri: Berlinben néhány tucat tüntető követelte, hogy Németország minden kapcsolatot szakítson meg Teheránnal. A demonstrálók a Pahlavi-dinasztia visszatérését remélve Reza Pahlavit éltették, Irán egykori sahjának fiát. Szerintük az ilyen párbeszédek csak megerősítik a jelenlegi iráni rendszert, miközben valódi változást nem hoznak, írja a Magyar Nemzet.
Németország keményebb hangot üt meg
A német kancellár, Friedrich Merz, a közelmúltban adott interjújában egyértelművé tette álláspontját:
Jó lenne, ha ez a rezsim végre megbukna.
A külügyminiszter, Johann Wadephul, még egyértelműbben fogalmazott: az iráni atomprogram nemcsak Izraelre, hanem Európára is fenyegetést jelent. Bár Irán részben visszafogta az urándúsítást, Wadephul szerint a tevékenység még mindig a polgári szintet jóval meghaladó ütemben zajlik. Norbert Röttgen, a CDU külpolitikai szakértője üdvözölte, hogy Berlin végre világos álláspontot képvisel: szerinte a német vezetés felismerte, hogy Teherán célja atomfegyver előállítása, és ez jelentős szakítás a korábbi, bizonytalan közel-keleti politikával.
Mégis szükség van a párbeszédre?
Adis Ahmetovic, az SPD külpolitikai szóvivője viszont úgy véli, a diplomáciát nem szabad feladni. Németországnak szerinte kötelessége megmutatni, hogy a globális konfliktusokra létezhetnek békés megoldások is. Felidézte, hogy Németország 2015-ben kulcsszereplője volt az iráni atomalkunak, és ez a szerep most is komoly nemzetközi bizalmat biztosít számára.
Bár az Egyesült Államok Donald Trump 2018-as kilépése óta nem vesz részt a tárgyalásokban, Ahmetovic új egyezmény lehetőségében bízik.
Az utolsó esély a katasztrófa elkerülésére?
Omid Nouripour, a Zöldek politikusa és a Bundestag alelnöke – aki gyermekkorában maga is Iránból menekült – úgy látja:
Ez a tárgyalás talán az utolsó esély arra, hogy elkerüljük a teljes összeomlást.
Szerinte a legnagyobb kihívás az, hogy az amerikai álláspont nem egyértelmű: míg Európa az atomprogram civil keretek között tartását szeretné, Trump egykor teljes leállítást követelt. A kérdés most az, vajon az európaiak képesek-e olyan kompromisszumot kialkudni, amely az amerikai elvárásokkal is összeegyeztethető. Röttgen hozzáteszi: bár az iráni rezsim korábban többször kijátszotta a nyugati diplomatákat, most más a helyzet. Irán komoly belső és külső nyomás alatt áll, így előfordulhat, hogy az atomprogram feladása ezúttal a kisebbik rossz számukra.
