Amint arról az Origo beszámolt, június 22-én az Egyesült Államok váratlan katonai műveletet indított Irán ellen, amely jelentős fordulópontot hozott a közel-keleti helyzetben.
A hadsereg bunkerromboló bombákkal támadta meg Irán három kulcsfontosságú nukleáris létesítményét: Fordót, Natanzot és Iszfahánt.
Az offenzíva célja az iráni atomprogram lelassítása, illetve a nukleáris fegyverkezési törekvések megfékezése volt.
Ez a művelet azonban veszélyes helyzetet teremtett a régióban, hiszen Irán azonnal hadat üzent Izraelnek és az Egyesült Államoknak, azzal vádolva a nyugati országokat, hogy háborút indítottak ellene.
Irán bejelentette, hogy lehetséges válaszcsapásokat mér az amerikai hadihajókra és a Közel-Keleten állomásozó támaszpontokra.
Az iráni vezetés azonban tisztában van vele, hogy az izraeli légicsapások komoly károkat okoztak az ország elrettentő képességeiben, így a válaszlépések mértéke és hatékonysága korlátozott lehet.
Ezzel párhuzamosan a jemeni húszi lázadók is közölték, hogy amennyiben az amerikaiak tovább folytatják Irán elleni katonai akcióikat, megszegik a májusi tűzszünetet, és ismét támadásokat indítanak az Egyesült Államok hajói ellen a Vörös-tengeren.
Az iráni nemzetgyűlés megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását – jelentette be vasárnap Eszmail Kousari vezérőrnagy, a teheráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja. A politikus szerint már csak egy feltétele van a „végső döntésnek”.
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl között fekszik, és az egyetlen tengeri átjáró a Perzsa-öbölből a nyílt óceánra. Használata ezért létfontosságú a tengeri kereskedelem, illetve a nyersolaj szállítása szempontjából.
A jemeni húszi lázadók, akik jelentős támogatást kapnak Irán részéről, tovább fokozzák jelenlétüket és aktivitásukat a térségben. 2014-ben elfoglalták a jemeni fővárost, Szanaát, és azóta folyamatosan küzdenek az ENSZ által elismert jemeni kormány ellen, amely mögött Szaúd-Arábia és a nyugati szövetségesek állnak.
A húszik nem csupán a jemeni belső konfliktus egyik szereplői, hanem Irán egyik legfontosabb „eszközei", amellyel nyomást gyakorol a térségre.
Az elmúlt hónapokban a húszik drón- és rakétatámadásokat indítottak a Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi hajók ellen, amely komoly veszélyt jelent a globális ellátási láncokra. Ez az agresszív lépés egyértelmű jele annak, hogy Irán és szövetségesei nem csupán helyi, hanem globális szinten is képesek destabilizálni a régiót.
Jemen hivatalosan is bejelentette, hogy részt vesz a közel-keleti háborúban Irán oldalán, és kész harcolni az Egyesült Államok és Izrael ellen. Yahya Saree dandártábornok, a jemeni hadsereg szóvivője arra figyelmeztetett minden hajót, hogy
tartózkodjanak a jemeni felségvizektől,
jelezve ezzel a háborús fenyegetés szélesedését. A jemeni vezetés élesen bírálta az amerikai és izraeli katonai műveleteket, és egyre nyíltabban vállalja az iráni szövetségességet a konfliktusban.
Miközben Irán egyre inkább bevonódik a külső háborúba, belül egyre nagyobb nyomás nehezedik a rezsimre. A 2022-es Mahsa Amini-ügy óta az ellenzéki hangok – elsősorban a fiatal nők és a városi fiatalok körében – nem csillapodtak.
Az internetes tiltakozások, kulturális ellenállás és a külföldön élő emigráns ellenzék egyaránt jelentős kihívást jelent Teherán számára.
Az ellenzék nem homogén, de közös bennük a szabadság iránti vágy és a rendszerrel szembeni kritika.
A rezsim számára kritikus kérdés, hogy meddig képes fenntartani az egyidejű belső elnyomást és a külső konfliktusokat, miközben gazdasági és társadalmi nyomás alatt áll.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi sürgette a diplomáciai megoldások keresését, és rendkívüli ülést hívott össze annak érdekében, hogy biztosítsák a NAÜ ellenőreinek hozzáférését az iráni nukleáris létesítményekhez.
Grossi aggodalmát fejezte ki az Iránban keletkezett károk miatt, hangsúlyozva, hogy a konfliktus tovább élesedése súlyos következményekkel járhat a nemzetközi békére nézve.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy
nem engedhető meg, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson,
és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támadásai Irán nukleáris programjának kulcsfontosságú létesítményeit célozták. Hozzátette: bár nem akarnak teljes körű háborút, Irán megszegte nemzetközi kötelezettségeit.
Keir Starmer brit kormányfő Irán tárgyalóasztalhoz való visszatérésére szólított fel, miközben leszögezte, hogy a nukleáris program komoly veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra.
Kiemelte, hogy az amerikai lépések célja a fenyegetés csökkentése volt, és elmondta, hogy az Egyesült Királyság nem vett részt a műveletben.
Mindeközben a francia politika azt hangsúlyozta, hogy Franciaország következetesen ellenezte, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson, a megoldás szerinte kizárólag diplomáciai lehet. Shigeru Ishiba japán kormányfő szintén a feszültségek csillapításának szükségességére hívta fel a figyelmet, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Irán nukleáris fegyverkezését meg kell állítani.
A szaúdi külügyminisztérium nyilatkozata szerint Rijád mély aggodalommal figyeli a fejleményeket, és a válság diplomáciai megoldását sürgeti.
Katar külügyminisztériuma arra figyelmeztetett, hogy a térségben kialakult feszültség eszkalációhoz vezethet, ezért minden felet önmérsékletre intettek.
A kuvaiti külügyminisztérium külön kiemelte az ENSZ Biztonsági Tanácsának felelősségét, és felszólította a testületet, hogy aktívan járuljon hozzá a globális béke és biztonság fenntartásához.
Önmérsékletet és diplomáciát sürgetett António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülésén, amelyet az iráni nukleáris létesítményekre mért amerikai légicsapások nyomán hívtak össze vasárnap New Yorkban.
Vlagyimir Putyin is megszólalt az Iránt ért támadás kapcsán: indokolatlan agressziónak nevezte az orosz elnök az Irán elleni izraeli és amerikai támadást, amikor hétfőn Moszkvában fogadta Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert.
A cikk folytatásáért lapozzon!