Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huNoha az új német kormány határozott fellépést ígért az illegális bevándorlás visszaszorítására – többek között a határvédelem megerősítésével és a menedékjogi kérelmet benyújtani szándékozó, de engedély nélküli migránsok beléptetésének megtagadásával –, a gyakorlatban számos akadályba ütközik a megvalósítás.
Lengyelország – több szomszédos országgal együtt – kritizálta Németországot, amiért az elkezdte visszafordítani a szárazföldi határokon átlépő menedékkérőket. A legmagasabb illegális bevándorlási arányt mutató déli EU-országok, Spanyolország, Olaszország és Görögország mellett Lengyelország is úgy véli, hogy az ilyen migrációs politika további problémákat okozna, mivel a kelet-európai ország az unió külső határainak része, írja a V4NA.
Berlin azzal érvel, hogy Németországot biztonságos országok veszik körül, és hogy bárki, aki menedékjogért érkezik Németországba, bármelyik szomszédos országban lehetőséget kap arra, hogy ott nyújtsa be kérelmét. A menedékkérőknek az első biztonságos országban kell benyújtaniuk kérelmüket, ami azt is jelenti, hogy az első érkezési országnak kell elbírálnia a kérelmet.
A szabályok nem egyértelműek, a határrendészet bizonytalan
Uli Grötsch szövetségi rendőrfőnök szerint jelenleg nincs egyértelmű felelősségvállalás, amikor menekültkérelmet benyújtókat utasítanak el a német határokon, és ez visszájára fordulhat a határvédelemben.
Grötsch felszólította Dobrindt belügyminisztert, hogy biztosítson jogbiztonságot a határokra vezényelt tisztviselők számára, hogy büntetlenül és egyértelműen hajthassák végre az új migrációs politikát, amely szerint elutasítják a menekültkérelmet benyújtókat. A Rheinische Post napilapnak nyilatkozva a rendőrfőnök elmondta:
„Számomra egyértelmű, hogy a határállomásokon szolgálatot teljesítő tisztviselőket nem lehet felelősségre vonni”, ha jogviták merülnek fel.
Grötsch azt is megjegyezte, hogy „a végrehajtó hatalom itt mást mond, mint a bíróság”, annak ellenére, hogy Dobrindt szóbeli biztosítékokat adott, és kijelentette, hogy „meggyőződése, hogy intézkedéseik összhangban vannak az európai joggal”. Dobrindt a Funke Mediengruppe újságkiadóknak azt mondta, hogy ha bármilyen kétség merül fel, „az Európai Bíróságnak kell dönteni”. A belügyminiszter szerint összesen 3278 embert utasítottak vissza a német határokon az új migránspolitika bevezetése óta. Köztük 160 menedékkérő volt.
Nem egységes az új német koalíció
Az új német kormány csak egy hónapja van hatalmon, máris nézeteltérés látszik kialakulni a menekültkérelmek elutasításának kérdésében. Még a koalíciós pártok tagjai sem értenek egyet teljes mértékben a kormány irányvonalával. Friedrich Merz a németországi antiszemitizmus hirtelen megnövekedését „szörnyű kihívásnak” nevezte az ország számára.
A Fox News-nak adott interjújában a német kancellár a migránsokat okolta az antiszemitizmus növekedéséért.
Mindent megteszünk, hogy ezeket a számokat csökkentsük
– mondta az amerikai Fox News televíziós csatornának adott interjúban.
Egy jelentés szerint 2024-ben csaknem megduplázódott az antiszemita incidensek száma Németországban, ahol 8627 erőszakos cselekményt, rongálást és zsidók elleni fenyegetést regisztráltak. Az antiszemita támadások a társadalom minden rétegéből érkeztek – a radikális baloldaltól, a muszlim közösségektől és a szélsőjobboldaltól egyaránt. A jelentés megállapította, hogy a szélsőjobboldali háttérrel rendelkező antiszemita incidensek száma a legmagasabb szintre emelkedett azóta, hogy 2020-ban megkezdődött az adatok gyűjtése.
Őszintén szólva, az elmúlt 10 évben a nagy számú migránsokkal együtt importáltuk az antiszemitizmust
– mondta a kancellár.
