Történelmi NATO-csúcs jöhet, vagy látványos megosztottság

Hágában gyűlnek össze a NATO-tagállamok vezetői, de korántsem biztos, hogy a szövetség egységben fog kiállni a közös célok mellett. Az amerikai elnök új védelmi követelései és a NATO-tagállamok közötti nézetkülönbségek miatt akár komoly konfliktus is várható a csúcson.

Donald Trump amerikai elnök és NATO-szövetségesei kétnapos csúcstalálkozóra készülnek Hágában. A cél, új lendületet adni a védelmi együttműködésnek és a kiadási vállalásoknak, ám a csúcs akár megosztottságba is fulladhat. A 32 tagállam közül többen is vonakodnak elfogadni az Egyesült Államok által javasolt, a GDP 5 százalékát elérő új védelmi kiadási célt.

A NATO több kérdésben megosztott
Fotó:  AFP 

A NATO több kérdésben megosztott

Trump kifejtette, hogy az Egyesült Államok nem kívánja követni az új célt, de elvárja, hogy a szövetség többi tagja elérje azt. 

Nem gondolom, hogy nekünk kellene [tiszteletben tartani], szerintem nekik kell

– mondta, utalva Európára. Különösen Spanyolországot és Kanadát bírálta, előbbit „nagyon alulfizetőként” nevezte, utalva arra, hogy Spanyolország tavaly még a 2 százalékos küszöböt sem érte el. Kanada 1,45 százalékot költött védelemre a NATO adatai szerint. A NATO-csúcstalálkozó nem sokkal azután zajlik, hogy Trump utasítására az amerikai légierő lebombázta Irán három nukleáris létesítményét, Fordót, Natanzot és Iszfahánt. A művelet mérete és következményei sokakat az Irak elleni 2003-as támadásra emlékeztetnek, amely évtizedes törést okozott a szövetségen belül. 

Az akkori amerikai fellépést Franciaország és Németország nyíltan ellenezte, míg az Egyesült Királyság és Spanyolország csatlakozott a koalícióhoz.

A kétnapos csúcstalálkozó egy vacsorával kezdődik, majd szerdán reggel egyetlen munkareggelivel zárul. A szervezők egy rendkívül rövid zárónyilatkozatot állítottak össze, hogy elkerüljék a részleteken való összekülönbözést, amely már korábban is megtorpedózott több NATO-kommunikét.

Ukrajna szerepe bizonytalan

Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívást kapott a csúcsra, nem világos, hogy teljes jogú résztvevő lesz-e, vagy csupán a keddi vacsorán vesz részt. A háborúval sújtott ország támogatása továbbra is napirenden van, de maga a NATO mint szervezet csaknem halálos katonai támogatást nyújt üzemanyag, élelmiszer, egészségügyi eszközök és drónelhárító rendszerek formájában. A fegyverszállítást egy lengyelországi koordinációs központon keresztül tagállami alapon szervezik. 

A szövetség új katonai tervet fogalmazott meg, amely szerint 300 ezer főt kellene 30 napon belül mozgósítani bármilyen támadás esetén.

A cél, elrettenteni Oroszországot vagy bármely más potenciális támadót. Katonai szakértők azonban kételkednek abban, hogy a tagállamok valóban képesek lennének ilyen gyorsasággal és létszámban mozgósítani. A tervezett költségvetési vállalásban a 3,5 százalékos védelmi kiadás mellett további 1,5 százalékot különítenének el infrastruktúra-fejlesztésre, például kikötők, hidak, repterek felkészítésére. A NATO legfőbb elrettentő ereje továbbra sem pusztán a technológia vagy a haderő mérete, hanem a tagállamok közötti politikai egység. Trump korábbi kijelentései sokak szerint megingatták ezt a bizalmat.