Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTizenhat Maros megyei településen ihatatlan a vezetékes víz, miután megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma a parajdi bányakatasztrófa következtében, a hatóságok 30 napra veszélyhelyzetet hirdettek. A parajdi sóbánya Dózsa-csarnoka valószínűleg be fog omlani.
A Maros megyei prefektúra közölte, hogy a parajdi bányakatasztrófa a környező térség hidrológiai egyensúlyára is kihat. Ennek mellékhatásaként megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, melyből a térségben 39 ezer embernek biztosítják a vezetékes vizet.
A hatóságok június 2-án, 23 óra kezdettel veszélyhelyzetet hirdettek, amely Dicsőszentmárton várost és a hozzá tartozó falvakat, Szászbogáncs községet, valamint Adámos, Vámosgálfalva és Gyulakuta község több települését érinti.
A Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség közölte: a településeken nem zárják el a vezetékes vizet, de a megnövekedett sótartalom miatt ez nem iható és főzésre sem alkalmas, csupán tisztálkodásra, mosásra, takarításra stb. használható.
Az illetékes hatóságok folyamatos mérésekkel ellenőrzik a Kis-Küküllő vizének sótartalmát és a folyó menti települések kútjainak, forrásainak vizét, ugyanakkor ivóvizet is biztosítanak majd az érintett települések lakóinak.
A román vízügyi hatóság Maros megyei igazgatósága közölte: a Kis-Küküllőbe a folyó mellékága, a Korond patakon keresztül jutott só az elárasztott parajdi sóbányából. Mint írták, a folyó vizének kloridtartalma mintegy kétszerese a megengedett értéknek.
A sókoncentráció csökkentéséhez a Maros megyei vízügyi igazgatóság a bözödújfalusi víztározóból vezet ki ellenőrzött módon vizet a tó vízhozama által megengedett mennyiségben.
Az érintett települések polgármesteri hivatalainak egy része már bejelentette, hogy a lakosságnak hol osztanak ivóvizet, mások a keddi nap folyamán tájékoztatnak a vízosztó pontokról.
Óriási a baj Parajdon
A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy valamikor be fog szakadni a Dózsa-bányának a teteje.
Azt mondta, hogy az lenne a jó, ha a bánya darabonként omlana be, nem pedig egyszerre. Jelenleg az utóbbira van több esély.
Ha a bánya darabonként fog beomlani, a legnagyobb megoldandó feladat a Korond-patak medréből való kiemelése, és a Só-hátnak nevezett területről való elterelése. Ez azért fontos, mert csak ezután lehet foglalkozni azzal, hogy a bányába beömlött sós vizet – ha részben is – kiszivattyúzzák.
Itt az idő a munkások ellen dolgozik, versenyt futnak a hatóságok az idővel, mert minél később lehet elkezdeni a víznek a kiszivattyúzását, annál nagyobb a sónak a koncentrációja, annál nehezebb sótalanítani, és visszaengedni a természetbe.
Bíró Barna Botond azt is mondta, hogy nincs szükség további emberek kitelepítésére.
A helyszínen elkezdődött a helyreállítás, amelyben rengeteg önkéntes segít a Korond-patak áradása miatt kialakult helyzet megoldásában.
