A kormány minden eszközt bevet a Von der Leyen–Zelenszkij-terv megakadályozása érdekében, mert nem hajlandó veszélybe sodorni Magyarország energiaellátását. Kötelességük megoldani azt, hogy a magyar családok lakásaiban, házaiban legyen fűtés és meleg víz, valamint a gyárak is tudjanak működni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szijjártó Péter Luxemburgból jelentkezett be hétfőn, ahol az Európai Unió energiaminiszteri tanácsa a Von der Leyen–Zelenszkij-tervet tárgyalja. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Brüsszel célja, hogy ellehetetlenítse az olcsó földgáz és kőolaj vásárlását, aminek következtében a magyar családoknak akár kétszeres, háromszoros vagy négyszeres rezsit kellene fizetniük.
Brüsszel lefeküdt Kijevnek
– fogalmazott Szijjártó, hozzátéve: nemcsak az Európai Bizottság, hanem több tagállam is elkötelezetten támogatja a tervet, amely főként Közép-Európát és Magyarországot sújtaná. A miniszter súlyosan demagóg vitáról számolt be, amelyben több ország politikai kérdésként kezelte az energiaellátást. Ezzel szemben – mondta – Magyarország számára ez fizikai valóság, nem ideológiai ügy.
A földrajz számít. Egy tengerparttal rendelkező nyugat-európai ország és egy közép- vagy kelet-európai, szárazföldi ország helyzete teljesen más
– hangsúlyozta. Szerinte a Von der Leyen–Zelenszkij-terv hatásai eltérően érintik a tagállamokat, de Brüsszel nem veszi figyelembe ezeket a különbségeket.
Szijjártó Péter szerint súlyosan sérti Magyarország szuverenitását az a brüsszeli javaslat, amely az orosz energiahordozóktól való leválasztásra kötelezné az uniós tagállamokat. A luxembourgi energiaminiszteri tanácsülés után nyilatkozó külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt: a Von der Leyen–Zelenszkij-terv a szolidaritás, a biztonság és a diverzifikáció jelszavait hangoztatja, de épp ezek ellentétéhez vezetne, ha átmegy.
A miniszter emlékeztetett: az uniós alapszerződés szerint az energiapolitika nemzeti hatáskör, azaz minden országnak saját joga eldönteni, kitől vásárol energiahordozót. Ennek ellenére Brüsszel – több tagállam támogatásával – el akarja vágni az olcsó, megbízható orosz forrásokat, ami Magyarország számára súlyos függőségi helyzetet és ellátási kockázatot idézne elő.
Szijjártó kiemelte: a kőolajszállítás esetében két vezeték közül az egyiket elzárná a terv, ami a horvátok monopolhelyzetét erősítené, akik már most is ötszörös tranzitdíjat kérnek. A földgáz esetében hasonló a helyzet: az ukrán útvonal már lezárult, most a Török Áramlat kerülne veszélybe.
Ez nem csökkenti, hanem növeli a függőséget
– figyelmeztetett. A miniszter szerint Brüsszel képmutató módon beszél szolidaritásról, miközben senki nem emelte fel a szavát, amikor Ukrajna elzárta a magyar irányú gázvezetéket, vagy amikor Horvátország extrém mértékben emelte a díjakat. A brüsszeli terv végrehajtása évente 800 milliárd forintos pluszterhet róna Magyarországra, és a családok rezsiköltsége akár 2–4-szeresére nőhet.
Ezért – mondta Szijjártó – „mindent be kell vetnünk, hogy megakadályozzuk a terv átnyomását”.
Magyarország Szlovákiával együtt megakadályozta, hogy az uniós tanács hivatalosan is felszólítsa az Európai Bizottságot az orosz energiahordozók kiszorítására irányuló Von der Leyen–Zelenszkij-terv előmozdítására – jelentette be Szijjártó Péter Luxembourgban.
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a Közel-Keleten kirobbant izraeli–iráni konfliktus már most is komoly áremelkedéseket okozott a világpiacon, így teljesen felelőtlen lenne újabb kockázatokat beépíteni az európai energiaellátásba.
A magyar kormány kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság ne terjesszen elő jogszabályjavaslatot, amely kötelezően tiltana bizonyos energiaforrásokat. Szijjártó szerint Brüsszel azonban rohamléptekkel dolgozik a tervezeten, és ezzel egyértelműen Kijev érdekeit helyezi előtérbe.
A miniszter rámutatott: Magyarország jelenleg Ukrajna egyik fő energiaellátója, hiszen az ukrán villamosenergia-import 40–42 százaléka hazánkból érkezik.
Ha a magyar ellátás veszélybe kerül, az Ukrajnába irányuló export is kérdésessé válik
– figyelmeztetett. Szijjártó kijelentette: hosszú küzdelemre készülnek, és a magyar kormány Orbán Viktorral közösen készen áll megvédeni Magyarország szuverenitását és energiabiztonságát.
A luxembourgi tanácsülést követően Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: több nyugat-európai ország – köztük Franciaország és Németország – is ellenzi az orosz energiahordozók kivezetését, különösen a nukleáris együttműködés megszüntetését.
Mint fogalmazott, a nyugati és orosz nukleáris ipar között szoros gazdasági kapcsolatok vannak, ezt a Paks II. beruházásban is tapasztalják.
A miniszter szerint a Bizottság valójában szankciós döntést próbál keresztülvinni, miközben kereskedelempolitikai köntösbe bújtatja azt.
Ha ez valóban szankció, akkor egyhangúság kellene hozzá, de ezt megkerülnék
– figyelmeztetett. Szijjártó azt is megerősítette, hogy Orbán Viktor kezdeményezésére Magyarország hivatalosan kérte: vegyék le a napirendről az orosz energiahordozók kivezetésére irányuló tervet, és készítsenek hatástanulmányt a közel-keleti háború gazdasági következményeiről. Mint mondta, a küzdelem még csak most kezdődik, de minden fórumon meg fogják védeni Magyarország energiabiztonságát.