Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A Samsung SDI átadta a valaha volt egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházást Magyarországon, ami jól mutatja, hogy a keleti nyitás stratégiája egészen új dimenzióba lépett mostanra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Gödön.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Samsung SDI új kutatás-fejlesztési központjának átadásán arról számolt be, hogy a dél-koreai vállalat körülbelül 22,5 milliárd forintos beruházása az akkumulátorgyártás folyamatfejlesztését célozza. A projekthez az állam 5,5 milliárd forint támogatást adott, ezzel is hozzájárulván számos magas hozzáadott értékű, komoly mérnöki teljesítményt igénylő munkahely létrehozásához.
Forrás: Facebook
Tájékoztatása szerint ezen beruházás nyomán tovább nőhet az elektromos akkumulátorok kapacitása és biztonsága a gyártás gazdaságosságának és fenntarthatóságának javulása mellett. Beszédében kifejtette, hogy a hazánkban 2018 óta működő Samsung SDI együttműködik a legnagyobb műszaki egyetemekkel, ezáltal kiveszi a részét a hazai felsőoktatás modernizálásából is. Erre példaként említette, hogy ezt a mostani beruházást is az Óbudai Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel együtt hajtja végre a cég, amelynek öt globális kutatás-fejlesztési központja közül az egyik Gödön lesz. Valamint arra is kitért, hogy az utóbbi tíz év során hatvanöt nagy kutatás-fejlesztési beruházás érkezett Magyarországra,
amelyek mind nagyban segítették a gazdaság dimenzióváltását, és a magyar autóipart a gyártás mellett az innovációs világtérképre is feltették.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy míg hosszú időn keresztül a világgazdaság erőközpontja Nyugaton volt, mára ez a helyzet teljesen megváltozott, a XXI. század első két évtizedének legnagyobb nyertese Ázsia, és a keleti vállalatok előretörése minden bizonnyal töretlenül fog továbbra is zajlani.
Felidézte, hogy a magyar kormány 2010-ben hirdette meg a keleti nyitási stratégiáját, amiről mostanra bebizonyosodott, hogy jó döntés volt, s így hazánk élen jár a kelet-nyugati együttműködésben, amelyet szavai szerint nem korlátozni, hanem támogatni és bátorítani kell. Aláhúzta, hogy a keletről érkező beruházások nagy szerepet játszanak a magyar gazdaság fejlődésében, amit jól mutat, hogy ma a kínai, a dél-koreai és a japán vállalatok is a tíz legnagyobb beruházói közösség között vannak.
Mi itt, Magyarországon soha nem diszkrimináltunk a beruházó vállalatok között a nemzetiség alapján. Nekünk egy dolog számít: a hozzánk érkező beruházó tartsa tiszteletben a magyarországi szabályokat, tartsa tiszteletben a törvényeket, és hozzon létre megbízható munkahelyeket
– szögezte le.
Ezután arra is kitért, hogy a dél-koreai vállalatok jelenleg a negyedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, és így a kelet-ázsiai országból érkezett beruházások jelentősen hozzájárultak a hazai gazdaság fejlődéséhez az elmúlt években. Valamint aláhúzta, hogy az állam az utóbbi tíz évben hatvanhat nagy dél-koreai beruházást támogatott, amelyek több mint 5000 milliárd forintnyi értéket képviseltek és közel húszezer új munkahelyet hoztak létre. A miniszter végül felszólalt a világ újbóli blokkosodása felé mutató folyamatok ellen, és úgy vélekedett, hogy ehelyett a konnektivitást kellene erősíteni.
Azt gondoljuk, hogy a kelet-nyugati együttműködés akadályozása, ellehetetlenítése számos lehetőség elvesztését jelenti
– figyelmeztetett. Majd üdvözölte, hogy a keleti nyitás is egy egészen új dimenzióba került át, hiszen korábban az érintett cégek alapvetően a termelési tevékenységük helyszíneként tekintettek Magyarországra, ám mostanra már a magas hozzáadott értéket és igen modern technológiai színvonalat képviselő kutatás-fejlesztési beruházásaikat is rendre ide hozzák.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy Szijjártó Péter elmondta: Közép-Európának tovább kell erősítenie a szerepét a Kelet és Nyugat közötti találkozási pontként.
