A három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – parlamenti külügyi bizottságai közös nyilatkozatban sürgették Ukrajna mielőbbi NATO- és EU-csatlakozását. A litvániai Birštonasban tartott éves találkozójukon kiadott állásfoglalás hangsúlyozza Ukrajna támogatásának fontosságát, és konkrét lépéseket sürget az ország Euro-atlanti integrációjának felgyorsítására, közölte a Magyar Nemzet.
Ukrajna NATO-tagsága hatékonyabb és tartósabb keretet biztosítana az Euro-atlanti biztonság megőrzéséhez
– emelték ki a külügyi bizottságok. Emellett elkötelezték magukat amellett, hogy támogatják Ukrajnát a teljes győzelemig, beleértve az összes ideiglenesen megszállt terület felszabadítását, a háborús bűnök elszámoltatását és a nemzetközi igazságszolgáltatás teljes körű végrehajtását.
A bizottságok ígéretet tettek arra is, hogy támogatják Ukrajna NATO-tagság felé vezető útját, és felszólítják a 2025-ös hágai NATO-csúcstalálkozót, hogy tegyen konkrét politikai lépéseket Ukrajna csatlakozásának előmozdítása érdekében.
Ezzel párhuzamosan Brüsszel is erőfeszítéseket tesz, hogy Ukrajnát mihamarabb az Európai Unió tagjai között lássa.
Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa szerint a Bizottság elkötelezett a folyamat felgyorsítása és egyszerűsítése mellett, különös tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzetre.
Sikerrel kell járnunk, és sikerrel is fogunk járni Európa egyesítésének következő szakaszában. Reális esélyünk van arra, hogy egy vagy több tagjelölt országot a célvonalhoz juttassunk még ebben a mandátumban
– jelentette ki a minap.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is nyíltan támogatja, hogy Ukrajna 2030 előtt csatlakozzon az EU-hoz.
Továbbra is ki kell állnunk Ukrajna mellett, több katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtanunk, nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, és igen, egyértelmű, utat kell mutatnunk Ukrajna számára az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz
– húzta alá a háborúpárti politikus.
Ugyanakkor vannak aggályok azzal kapcsolatban, hogy a siettetett csatlakozás milyen kockázatokat hordozna Európa számára, például a járványok, a gazdasági gondok és a szervezett bűnözés terén. Ezzel azonban úgy tűnik, mit sem törődik Brüsszel és a hazai szövetségesei.