A kínai elnök, Hszi Csin-ping nem vesz részt a találkozón, helyette miniszterelnökét küldte. Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén nem jelenik meg személyesen a találkozón.
A nagy feltörekvő gazdaságok csoportja tavaly Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika mellett Egyiptommal, Etiópiával, Indonéziával, Iránnal, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel bővült.
A protekcionizmus újjáéledése miatt a feltörekvő országok feladata a multilaterális kereskedelmi rendszer védelme és a nemzetközi pénzügyi rendszer reformja
– mondta Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök a BRICS üzleti fórumon, amelyről a Reuters számolt be.
Lula megjegyezte, hogy a BRICS-országok ma a világ népességének több mint felét és gazdasági teljesítményének 40%-át teszik ki.
A BRICS-csoport 2009-ben tartotta első csúcstalálkozóját, amelyen Brazília, Oroszország, India és Kína vezetői vettek részt. A blokkhoz később Dél-Afrika csatlakozott, tavaly pedig Egyiptom, Etiópia, Indonézia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is teljes jogú tagként. Ez az első olyan csúcstalálkozó, amelyen Indonézia is részt vesz. Az elmúlt időszakban mint 30 ország jelezte érdeklődését a BRICS-ben való részvétel iránt, akár teljes jogú tagként, akár partnerként.
A mások által hagyott űrt szinte azonnal kitölti a BRICS
– mondta egy névtelenséget kérő brazil diplomata. Bár a G7 továbbra is hatalmas hatalommal rendelkezik, a forrás hozzátette: „már nem olyan domináns, mint régen”.
A közös nyilatkozat, amelyet áprilisban a külügyminiszterek találkozóján nem sikerült elfogadni, hangsúlyozza a csoport konszenzus iránti elkötelezettségét annak ellenére, hogy tagjai száma gyorsan növekszik. A múlt héten a vezetői csúcstalálkozóra készülődő tárgyalók nehezen találtak közös nevezőt a gázai bombázások, az izraeli-iráni konfliktus és Afrika képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának tervezett reformjában – közölték két, névtelenséget kérő forrás.
Az afrikai országok közötti nézeteltérések leküzdése érdekében a csoport úgy döntött, hogy támogatja Brazília és India helyét, míg nyitva hagyja, hogy melyik ország képviselje Afrika érdekeit
– mondta egy forrás a Reutersnek, amely azt is közölte, hogy a csoport úgy döntött: élesebb hangot üt meg a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatban, és megerősíti az áprilisban kiadott, „komoly aggodalmát” kifejező nyilatkozatát.
A kereskedelemmel kapcsolatban a BRICS-országok várhatóan a kritikus hangokat erősítik a Donald Trump elnök által vezetett amerikai vámpolitikával kapcsolatosan. Az áprilisban tartott miniszteri találkozón megfogalmazták véleményüket, amelyben figyelmeztettek az „indokolatlan egyoldalú protekcionista intézkedésekre, beleértve a kölcsönös vámok válogatás nélküli emelését”.