Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Miközben újabb magyarellenes támadás érte a kárpátaljai közösséget, az Európai Unió hallgat – mintha Ukrajna kisebbségpolitikája nem lenne fontos szempont, amikor az uniós csatlakozási folyamat értékeléséről van szó. Noha Kijev hosszú évek óta folyamatosan korlátozza a magyar kisebbség jogait, Brüsszel rendre „jelentős előrelépésekről” beszél Ukrajna kapcsán.
Július 16-án késő este érkezett bejelentés a rendőrséghez, hogy tűz ütött ki a Palágykomorócon található református templomnál.
A helyszínre kiérkező hatóságok megállapították: valaki szándékosan gyújtotta fel a bejárati ajtót, miközben gyűlöletkeltő feliratokat is felfestett az épület homlokzatára. A magyarellenes provokációra válaszul Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette: ismét bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét, és a magyar kormány biztosítja a károk helyreállításához szükséges forrásokat.
A külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar közösség jogai nem most kezdtek csorbulni Ukrajnában – a nyelvi és oktatási jogokat már régóta szisztematikusan szűkítik. A 2017-es oktatási törvény, majd a 2019-ben elfogadott nyelvtörvény gyakorlatilag ellehetetlenítette az anyanyelvi oktatást a közép- és felsőfokú iskolákban, valamint kiszorította a magyar nyelv használatát a hivatalos ügyintézésből is. Ma már a magyar iskolák jellemzően csak az alsó tagozatig biztosíthatnak anyanyelvi oktatást.
Ukrajna semmibe veszi a kárpátaljai kisebbségek jogait
A kisebbségi jogok visszaszorítása nemcsak a nyelvhasználatban, hanem a vallásszabadságban is tetten érhető. Ukrajna az elmúlt időszakban betiltotta az Ukrajnai Ortodox Egyházat, és egyre szigorúbban fellép más vallási közösségekkel szemben is. E lépések több nemzetközi jogi fórum szerint is szembe mennek az alapvető emberi jogokkal.
A fizikai megfélemlítések sem ritkák. A mostani templomgyújtogatáson túl emlékezetes a vereckei emlékmű elleni 2017-es támadási kísérlet, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székháza ellen 2018-ban elkövetett gyújtogatás is. Ezek mind-mind azt mutatják: a magyarellenes fellépések nem elszigetelt esetek.
Az Európai Parlamentben is napirendre került a kérdés: Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP EP-képviselője a bővítési biztostól érdeklődött, hogyan értékeli Ukrajna megfelelését a koppenhágai kritériumoknak a kisebbségi jogok terén. A biztos válasza szerint a kérdés ismert, és „dolgoznak rajta” – valódi előrelépésről azonban aligha lehet beszélni.
A palágykomoróci templomgyújtogatás kapcsán Ferenc Viktória az alábbi sajtóközleményt adta ki:
Követeljük, hogy az Európai Unió vegye végre komolyan a kárpátaljai magyar közösség jogait!
Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága a héten elfogadta az Ukrajna-jelentést. Ferenc Viktória a Fidesz–KDNP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
A jelentés, ahogy már megszokhattuk, ismét elfogultan kezeli az Európai Unióba törekvő ország teljesítményét, a diplomáciai megoldások és a mielőbbi béke megteremtése helyett a háború kiterjesztésére összpontosít és szemet huny az országban élő nemzeti kisebbségek jogfosztásai fölött. Elég csak az elmúlt napok kárpátaljai magyarságot ért tragikus bántalmazásait nézni. Felháborító, hogy az Európai Parlament semmibe veszi a kisebbségi jogokat. Követeljük, hogy az Európai Unió vegye végre komolyan a kárpátaljai magyar közösség jogait!
A balliberális politikusok szövegezése dicséri Ukrajna látszatintézkedéseit a kisebbségi jogok garantálása terén: méltatja az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Társadalmi Szervezeteinek Tanácsának létrehozását, melyből a kárpátaljai magyarok legnagyobb érdekvédelmi szervezete kizárásra került, és ez azt eredményezte, hogy a szintén jelentés által üdvözölt, májusban elfogadásra került nemzeti kisebbségek jogainak védelmére irányuló cselekvési terv kidolgozásában sem vehettek részt a szervezet képviselői. Tehát egyértelmű, hogy nem valósult meg a kisebbségek valós és szabad képviselete, ami elfogadhatatlan!” – tette hozzá a képviselő.
Ferenc Viktória kiemelte: „A kárpátaljai magyar közösség tagjai törvénytisztelő, lojális állampolgárai Ukrajnának, elítélik az orosz agressziót, kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, ők is szenvednek a több éve dúló háborútól. Ennek ellenére továbbra is sérülnek emberi és kisebbségi jogaik, ahogyan azt a közelmúlt elszomorító esetei is mutatják, amikor a közösségünk egy tagja életét vesztette a kényszersorozás folyamatában vagy amikor a palágykomoróci görögkatolikus templom felgyújtása és magyarellenes feliratokkal való meggyalázása történt.”
Az Európai Parlament baloldali képviselőinek a kisebbségi jogok ilyen szintű ignorálásával nemcsak az Európai Unió hitelességét ássák alá, de Ukrajna valódi demokratizálódását is veszélyeztetik. Az elmúlt napok eseményei megkövetelik, hogy az Európai Unió végre vegye komolyan a kárpátaljai magyar közösség problémáit
– zárta gondolatait a képviselő.
A történtek ellenére az Európai Bizottság rendre pozitívan értékeli Ukrajna előrehaladását az uniós integráció terén. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a júniusi EU-csúcson kijelentette, hogy „elérkezett az idő” a csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitására, mert „Ukrajna teljesítette a feladatát”.
