Így uralja a migráció a német jóléti juttatásokat

Bár Németország lakosságának csak mintegy 15 százaléka külföldi állampolgár, az állami támogatások arányait vizsgálva már egészen más képet kapunk. A migráció hatása látványosan megjelenik a segélyezettek összetételében, amit az AfD által kiharcolt statisztikák is alátámasztanak.

A német Bürgergeld nevű jóléti juttatás legnagyobb arányban még mindig hagyományos német neveken fut, ám a listán egyre több olyan keresztnév szerepel, amely egyértelműen a migráció nyomait viseli. A keresztnevek alapján készített kimutatást a jobboldali AfD párt kényszerítette ki az államtól, amely így közvetett módon képet ad arról, kik részesülnek a támogatásban.

A migráció Németországban nemcsak a népességet, hanem a segélyezési statisztikákat is alapjaiban formálja át
Fotó: AFP

A német törvények ugyan védenek bizonyos személyes adatokat, de a keresztnevek nem tartoznak ezek közé, így a párt ismét képes volt statisztikai elemzést készíteni a társadalmi változásokról. Az adatok szerint a leggyakoribb segélyezetti nevek között ott van a Michael, az Andreas, a Thomas és a Daniel is, de ezek mellett egyre hangsúlyosabban jelennek meg kelet-európai és közel-keleti eredetű nevek is. Ilyen például az Olena (14 400 fő), az Ahmad (13 700), az Ali (13 500), vagy éppen a Mohammad (12 500).

A migráció aránya a segélyezettek körében

A Die Welt korábbi beszámolója alapján 2010-ben még csak 20 százalék volt a külföldi állampolgárok aránya a Bürgergeld-ellátottak között, 2023-ra ez az arány 47 százalékra nőtt. Ugyanezen időszak alatt a külföldiek aránya a teljes népességben mindössze 9-ről 15 százalékra emelkedett. 

Vagyis a migrációval érkezők jóval nagyobb eséllyel kerülnek a jóléti rendszerbe, mint ahogy az a népességi arányukból következne.

A legnagyobb csoportot a 12,8 százalékos arányt képviselő ukrán menekültek adják. Az AfD szerint ez is alátámasztja azt a véleményt, hogy sokan nem a munkaerőpiac, hanem a szociális ellátórendszer vonzereje miatt érkeznek Németországba. A párt szó szerint így fogalmazott: 

Ami a polgári jövedelem mögött valójában áll, az egy hatalmas állami önámítás – a keményen dolgozó lakosság kárára.

A párt szerint a rendszer újragondolásra szorul: a jövőben kizárólag azoknak kellene támogatást nyújtani, akik már dolgoztak Németországban. 

Akik visszautasítják, vagy soha nem adtak semmit a rendszerhez, többé nem kaphatnak támogatást – és el kell hagyniuk az országot.

Ahmad, Mohammad & Ali in den Top 10: Das ist das Ergebnis einer Anfrage der @AfDimBundestag nach den 14 häufigsten Vornamen von Bürgergeldempfängern. Aktuell liegt der Ausländeranteil bei rund 48 % - die AfD will das ändern. So sollen u.a. Ukrainer kein Bürgergeld mehr erhalten. pic.twitter.com/6uSQAehX64

— AfD (@AfD) July 3, 2025

A keresztnevek, mint társadalmi indikátorok

Bár nem tökéletes módszer, a keresztnevekből levont következtetések már több alkalommal is pontosabb képet adtak a migráció hatásairól, mint a hivatalos adatok. Egy 2024 szeptemberében nyilvánosságra került lista például azt mutatta, hogy egy német tartományban a csoportos nemi erőszak gyanúsítottjainak 76 százaléka migrációs hátterű volt. Ugyanígy, a 2025-ös szilveszteri zavargások gyanúsítottjainak többségéről egy német portál azt állapította meg, hogy „egyértelműen migrációs háttérrel rendelkeznek”, még akkor is, ha papíron német állampolgárok.

Hasonló megközelítéssel dolgozott a Koppenhágai Egyetem is 2015-ben, amikor azt találta, hogy Dániában a tíz leggyakoribb bűnözői keresztnév mind arab eredetű volt.

A névlisták tehát továbbra is azt az irányt mutatják, hogy a német társadalom gyors átalakulása nem csupán kulturális vagy nyelvi kérdés, hanem gazdasági és szociális is. A migráció nyomán megnövekedett szociális ellátási igény egyre inkább próbára teszi a jóléti állam fenntarthatóságát.