Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy őskori lelet Kínában felkavarta a tudományos világot. A millió éves emberi koponya vizsgálata szerint új megértést adhat az emberi evolócióról, és átírhatja az emberiség története korai fejezeteit.
Kínában egy egymillió éves emberi koponya került elő, amely alapjaiban változtathatja meg, ahogyan az emberi evolóciót ismerjük. A Yunxian 2 névre keresztelt őskori lelet elsőre a Homo erectushoz tartozónak tűnt, ám alapos elemzés szerint a fejlettebb Homo longi csoporthoz kapcsolódhat. Ha beigazolódik, az emberiség története sokkal korábban kezdődött, mint eddig gondoltuk.
Fotó: Engin Akyurt/pexels
Az emberiség története átértékelődhet
A Yunxian 2 névre keresztelt emberi koponya felfedezése az egyik legjelentősebb őskori lelet Kínában. Első vizsgálatok alapján a Homo erectushoz sorolták, ám a legújabb eredmények szerint valójában a fejlettebb Homo longi korai képviselője lehet.
Ez a felismerés azt jelenti, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek fejlődése akár félmillió évvel korábban indulhatott el, mint korábban hitték.
A kutatás különösen fontos, mert arra utal, hogy három emberfaj – a Homo sapiens, a Homo longi és a neandervölgyiek – akár 800 ezer éven át együtt élhetett a Földön. Ez idő alatt nemcsak egymás mellett létezhettek, hanem kereszteződhettek is, ami magyarázatot adhat számos nehezen besorolható fosszília létezésére.
Így az emberi koponya felfedezése segíthet megoldani az úgynevezett „muddle in the middle” problémát az emberi evolúció kutatásában.
A millió éves emberi koponya vizsgálata
A vizsgálatokat a legmodernebb technológiákkal végezték, beleértve a 3D-modellezést és a genetikai összehasonlításokat. A munkát kínai és brit tudósok közösen végezték, a Természettudományi Múzeum szakértőinek részvételével.
Az eredményeket a Science folyóiratban tették közzé, hangsúlyozva, hogy ha a kutatás igazolást nyer, az emberiség története új alapokra helyeződhet.
Más szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek. A Cambridge-i Egyetem genetikusai szerint a kormeghatározás és a genetikai adatok értelmezése komoly bizonytalanságokkal jár. Több bizonyíték szükséges ahhoz, hogy teljes biztonsággal kijelenthessük: az emberiség története valóban egymillió évvel ezelőtt kezdődött. Ennek ellenére a felfedezés óriási jelentőségű, mert új megvilágításba helyezi az őskori ember fejlődését, és közelebb vihet minket saját eredetünk megértéséhez – számolt be a BBC.
Az Origo korábban beszámolt egy másik leletről is, amelyből az derült ki, hogy korábban népesíthették be Amerikát az emberek az eddig feltételezettnél.
A „muddle in the middle” kifejezést Glynn L. Isaac vezette be 1975-ben, amikor a középső pleisztocén emberi fosszíliáinak nehézségeiről írt. Ez az időszak kb. 1 millió és 300 ezer év közé esik, amikor több emberi faj élt egymás mellett. A leletek annyira átmeneti és kevert jellegűek, hogy a kutatók sokszor nem tudják őket egyértelműen valamelyik fajhoz sorolni. Forrás: Sorting out the Muddle in the Middle: An Anthropologist's Post-Conference Appraisal