Lehet, hogy már háborúban állunk Oroszországgal?

Lehet, hogy már háborúban állunk Oroszországgal – figyelmeztetett az MI5 korábbi vezetője. Az orosz-ukrán háború szerinte nemcsak a frontvonalon, hanem titkos akciókban is folytatódik. A Nyugat biztonságát Putyin titkosszolgálati hálózata veszélyezteti.

Manningham-Buller bárónő, az MI5 egykori főigazgatója szerint az orosz-ukrán háború már az Egyesült Királyságot is elérte. A brit hírszerzés korábbi vezetője szerint a merényletek, szabotázsakciók és kibertámadások mind azt mutatják, hogy Oroszország rejtett hadviselést folytat a Nyugat ellen.

Az orosz-ukrán háborúban a Nyugat és Oroszország között is feszült titkosszolgálati tevékenység zajlik, az MI5 volt elnöke szerint ez a láthatatlan háború már régóta húzódik
Fotó: AFP/POOL/Alexander Kazakov

Orosz-ukrán háború és a Nyugat

Manningham-Buller bárónő, aki 2002 és 2007 között vezette az MI5-öt, a Lord Speaker’s Corner podcastban arról beszélt, hogy az Egyesült Királyság már a háború részesének tekinthető.

Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik úgy vélik, az Egyesült Királyság már háborúban áll Oroszországgal

– fogalmazott, utalva az orosz invázió óta tapasztalt titkos hadműveletekre.

A bárónő szerint a hírszerzés több bizonyítékot is lát arra, hogy Moszkva mérgezésekkel, merényletekkel, szabotázsakciókkal és kibertámadásokkal támadja a Nyugatot.

Példaként említette Alekszandr Litvinyenko 2006-os londoni meggyilkolását, amelyet orosz titkosszolgálati tevékenység keretében, Putyin parancsára hajtottak végre radioaktív polóniummal. Ez a merénylet sokkolta az Egyesült Királyság közvéleményét, és máig a hidegháborús idők árnyait idézi.

Manningham-Buller felidézte, hogy a 2005-ös G8-csúcson még sokan remélték Oroszország partneri együttműködését, ám azóta világossá vált: az ország mélyen ellenséges a Nyugattal szemben. Az orosz titkosszolgálati akciók azóta sem gyengültek, sőt, egyre intenzívebbek, miközben a Nyugat biztonságát folyamatosan fenyegetik.

A nyugati soft power és Kína előretörése

A beszélgetés során a soft-power szerepe is előkerült. A bárónő hangsúlyozta, hogy

a nyugati befolyás nemcsak katonai erőben rejlik, hanem a kulturális és humanitárius jelenlétben is.

Példaként hozta fel a BBC World Service műsorait, az amerikai HIV-segélyprogramokat Afrikában és a humanitárius segítségnyújtást. Úgy véli, ha a Nyugat visszavonul a világporondról, a keletkező űrt Kína tölti be gazdasági és politikai erejével – írja a Sky News.