Itt a nagy szenzáció: megoldódott a Húsvét-sziget rejtélye

Vágólapra másolva!
Évszázadok óta talány, de úgy tűnik, most végre kiderült a titok. Új kutatás szerint a híres moai szobrokat nem fektetve húzták, hanem különleges technikával „sétáltatták” a helyükre a Húsvét-szigeteken – ezzel megoldódott az egyik legnagyobb régészeti rejtély.
Vágólapra másolva!

A világ egyik legismertebb régészeti rejtélye végre megoldódni látszik: tudósok megfejtették, hogyan mozgatták a Húsvét-sziget ősi lakói a monumentális kőfejeket, az úgynevezett moai szobrokat.

The Moai of Rapa Nui are at the Rano Raraku site on Easter Island. (Photo by Fabien Pallueau/NurPhoto) (Photo by Fabien Pallueau / NurPhoto via AFP), Húsvét-sziget
A Húsvét-sziget hatalmas kőszobrai
Fotó: FABIEN PALLUEAU / NurPhoto

A kövek súlya 12 és 80 tonna között mozog, és eddig szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogyan tudták ezeket több kilométeres távolságokra eljuttatni. 

A Binghamton Egyetem professzora, Carl Lipo és kollégája, Terry Hunt (Arizona Egyetem) 3D modellezéssel és valós kísérletekkel igazolták, hogy a moai szobrok miként „sétáltak” a helyükre. A kutatás szerint a Rapa Nui nép kötelekkel, oldalirányú hintáztatással, egyfajta „zick-zack” mozgással juttatta el a szobrokat a végső helyükre – írja a Daily Mail.

A Húsvét-sziget sétáló szobrai

A technika lényege, hogy három kötelet rögzítettek a szoborhoz: egyet hátul, hogy ne boruljon előre, és kettőt oldalt, amelyeket váltakozva húzva a szobor oldalra dőlt, majd előre „lépett”. A kövek előre döntött súlypontja és D-alakú talapzata segítette a mozgást. A kutatók egy 4,35 tonnás moai másolatot is készítettek, amelyet 18 ember 100 méteren keresztül mozgatott 40 perc alatt – ez a módszer hatékonyabbnak bizonyult, mint bármely korábbi elmélet. A Húsvét-szigeten található „moai utak” – 4,5 méter széles, enyhén homorú ösvények – szintén a hintáztatásos technikát támogatták. A kutatók szerint ezek az utak nemcsak közlekedési célt szolgáltak, hanem a szobrok mozgatásához is elengedhetetlenek voltak.

A moai szobrokat, amelyek többsége vulkáni tufából készült, 1250 és 1500 között faragták, és úgy tartják, hogy az ősök megtestesítői, akik vigyáznak a falvakra. Amúgy a kutatás nemcsak a fizikai megvalósíthatóságot igazolta, hanem összhangban van a szigeten fennmaradt szóbeli hagyományokkal is, amelyek szerint a szobrok „maguktól mentek” a helyükre. Lipo professzor szerint ez a felfedezés tiszteletet érdemel: „A Rapa Nui nép hihetetlenül okos volt. Megoldották ezt a problémát – sokat tanulhatunk tőlük” – mondta.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!