Bődületes ukrán hazugságot lepleztek le, Moszkva válasza nem maradt el

A Kreml cáfolta Alekszej Aresztovics korábbi ukrán elnöki tanácsadó állítását, miszerint 2022 áprilisában Isztambulban találkozót terveztek Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin között. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője újságírói kérdésre elmondta: nem tud arról, hogy ilyen találkozót előkészítettek volna, és emlékeztetett rá, hogy a két vezető legutóbb 2019 decemberében, a párizsi normandiai csúcson egyeztetett.

Aresztovics korábban Kszénia Szobcsaknak adott interjúban azt állította, hogy az orosz–ukrán isztambuli tárgyalások 2022 tavaszán már majdnem elvezettek egy elnöki találkozóhoz, amelyre április 9-én került volna sor, és amelyhez egy békemegállapodás-tervezet is elkészült. Állítása szerint azonban a brit miniszterelnök, Boris Johnson közbelépése után Kijev elállt a tárgyalásoktól, miután London és Washington további katonai támogatást ígért.

Dimitrij Peszkov szerint viszont Aresztovics kijelentései nem tekinthetők hivatalos álláspontnak:

Ő jelenleg semmilyen módon nem képviseli a kijevi rezsimet, és nem tükrözi annak nézeteit. Mi a konkrét, aktuális kérdésekre koncentrálunk” – fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.

A korábbi tanácsadó ugyanebben az interjúban azt is kijelentette, hogy ha ő lenne Ukrajna elnöke, négy megyét és a Krímet „átengedné” Oroszországnak, hasonló módon, ahogy a Német Szövetségi Köztársaság és a NDK létezett egymás mellett. Aresztovics szerint ez „tartós békemegállapodáshoz” vezetne, amely nem formális szerződés, hanem új viszonyrendszer alapja lenne Moszkvával.

„Visszavonjuk a csapatokat, és aláírjuk a békét. Aztán azonnal Moszkvába megyek Putyinhoz, hogy tisztázzuk a kapcsolatainkat” – mondta Aresztovics, hozzátéve, hogy szívesen vitázna Alekszandr Dugin orosz filozófussal is „a konfliktus gyökereiről”.

Közben október 7-én az orosz belügyminisztérium adatbázisa szerint Aresztovicsot ismét körözés alá helyezték. A TASS hírügynökség közlése szerint a volt tanácsadó ellen büntetőeljárás folyik, részleteket azonban nem közöltek.

Korábban Oroszországban már vádat emeltek ellene a hadseregről szóló „hamis információk terjesztése” és „terrorizmusra való nyilvános felhívás” miatt. 2023-ban előbb szövetségi, majd nemzetközi körözési listára került, 2024 elején pedig a moszkvai Baszmanny bíróság távollétében letartóztatta - írta a Gazeta.