Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egyre több kínai elemző szerint az Egyesült Államok legnagyobb fenyegetése már nem Oroszország vagy Kína – hanem Japán. A Sohu kínai portál szerint a szigetország csendben, de határozottan vált az USA rejtett riválisává, amely technológiai, gazdasági és katonai téren is veszélyezteti Washington vezető szerepét.
A kínai Sohu elemzése szerint az Egyesült Államok legnagyobb kihívása ma már nem Oroszországból vagy Kínából érkezik, hanem egy régi szövetségestől: Japántól. A portál szakértői úgy vélik, hogy a szigetország csendben, de következetesen nőtt fel a világ vezető hatalmai közé, és technológiai, gazdasági, valamint katonai téren is egyre inkább veszélyezteti Washington globális befolyását.
Fotó: THEOPLIS STEWART II / United States Naval Forces Centr
A cikk rámutat, hogy miközben Oroszország továbbra is komoly katonai erővel és jelentős nukleáris potenciállal rendelkezik, Kína pedig az ipar és a technológia terén őrzi vezető szerepét, a valódi, rejtett fenyegetést Japán jelenti. A szakértők szerint a második világháború után az Egyesült Államok védelme alá került ország évtizedekig a háttérben maradt, mostanra azonban a világ harmadik legnagyobb gazdaságává vált, és újra globális ambíciókat dédelget.
A japán önvédelmi erők mára jóval túlnőttek eredeti szerepükön.
A Sohu megjegyzi, hogy a japán helikopter-hordozók gyakorlatilag repülőgép-hordozóként működnek, hiszen képesek F–35-ös vadászgépek fogadására. Emellett Tokió aktívan fejleszti rakétaarzenálját, és folyamatosan modernizálja haditengerészetét és légierőjét. A technológiai fejlesztések terén sem marad el: Japán továbbra is meghatározó szereplő a chipgyártásban, a robotikában és a precíziós gépészetben, és mindinkább függetleníti magát az amerikai technológiától – ez pedig, a kínai elemzők szerint, egyre nagyobb aggodalmat kelt Washingtonban.
A japán ambíciók ugyanakkor gazdasági és politikai nehézségekbe ütköznek.
A Bloomberg adatai szerint az Egyesült Államok által bevezetett 25 százalékos vámok súlyosan érintették a japán exportot, amely hagyományosan nagyban függött az amerikai piactól. Takafumi Fujita, a Meiji Kutatóintézet elemzője szerint a japán vállalatok most igyekeznek csökkenteni amerikai kitettségüket, ami hosszabb távon akár a két ország közötti kereskedelem visszaeséséhez is vezethet.
A belpolitikai helyzet sem kedvez Tokiónak: Sigeru Isiba miniszterelnök lemondása a társadalom kiábrándultságát jelezte. Valerij Kisztanov, az Orosz Tudományos Akadémia Japán-kutató központjának vezetője úgy fogalmazott, hogy a Liberális Demokrata Párt évtizedek óta uralja az országot, de ma már „olyan, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja a hanyatlás éveiben” – belső zavarokkal és vezetési válsággal küzd, amit csak az ellenzék gyengesége tart felszínen.
Washington eddig elsősorban Kínát és Oroszországot tekintette legfőbb fenyegetésnek, de a Sohu szerint egyre több amerikai elemző figyel fel Japán függetlenedési törekvéseire. A kínai lap úgy fogalmaz: Japán ma már nem csupán szövetséges, hanem „önálló szereplő”, amely adott esetben akár az amerikai érdekekkel szemben is felléphet.
Elemzők szerint, miközben az Egyesült Államok új ázsiai biztonsági rendszert épít Dél-Korea és Japán részvételével, egyre valószínűbb, hogy Tokió ebben már nem végrehajtóként, hanem kezdeményezőként vesz majd részt. Ez pedig, a kínai szakértők szerint, hosszú távon komoly stratégiai fejfájást okozhat Washingtonnak – írta a Lenta.
