Az orosz olaj vásárlását elutasító vállalatok között vannak nagy állami cégek, például a Sinopec és a PetroChina, valamint a kisebb, független finomítók, az úgynevezett „teapotok” is. A cégek attól tartanak, hogy újabb korlátozások lépnek életbe, miután a Shandong Yulong Petrochemical Co. feketelistára került az Egyesült Királyság és az Európai Unió által.

A Rystad Energy AS adatai szerint a kínai vállalatok visszautasítása és az árak zuhanása mintegy 400 ezer hordónyi olajat érint naponta, ami Kína teljes orosz olajimportjának akár 45 százalékát is kiteheti.
Ennek ellenére a Yulong továbbra is vásárol orosz olajat, mivel a nyugati cégek megtagadták a szállítást számára.
A kereskedelmi és gazdasági együttműködés egyre nehezebben halad Oroszország és Kína között a fokozódó nyugati szankciók miatt. A kínai bankok óvatosabbak a határokon átnyúló pénzügyi tranzakciókkal, mivel tartanak az Egyesült Államok másodlagos szankcióitól. Az energiaágazatban is nő a feszültség: az amerikai hatóságok igyekeznek nyomást gyakorolni Kínára, hogy az orosz olaj vásárlásának beszüntetésével segítse elő az ukrajnai háború mielőbbi lezárását.