Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu1493. november 19-én, azaz napra pontosan 532 éve Kolumbusz Kristóf egy, a bennszülöttek által Boríquen (Boriken) néven ismert szigetre érkezett – ez a mai Puerto Rico. Bár a történelemkönyvek többnyire 1492-t emlegetik a nagy felfedezés időpontjaként, Kolumbusz második útja legalább annyira fordulópont volt: ettől a naptól kezdve vált ugyanis az Újvilág hódítása és benépesítése visszafordíthatatlanná.
Számos olyan tény van, amelyet még ma is kevesen ismernek Amerika felfedezéséről és az itáliai származású tengertiszt, Kolumbusz Kristóf ténykedéséről.
Íme 10 megdöbbentő dolog, amit lehet, hogy Ön sem tudott:
1. Kolumbusz Kristóf soha nem tudta, hogy Amerikát találta meg
Kolombusz a haláláig abban a hitben élt, hogy Ázsia szigeteihez ért. Az India kifejezés, és a indiánok elnevezés is innen ered – egy 500 éves földrajzi tévedésből.
2. A vikingek megelőzték – legalább 500 évvel
Leif Erikson és társai körülbelül 1000 körül érkeztek a mai Kanada partjaihoz, és L’Anse aux Meadowsnál telepet is létesítettek. Kolumbusz felfedezése inkább európai geopolitikai mérföldkő volt, nem tényleges első érkezés.
3. A bennszülött civilizációk virágzó birodalmak voltak
Amikor Kolumbusz megérkezett, az amerikai kontinenseken több tízmillió ember élt, fejlett mezőgazdasággal, csillagászattal, medicina- és öntözéstechnikával. Amerika tehát nem „üres föld” volt.
4. A második út (1493) volt a valódi fordulópont
1492-höz képest, amikor felfedezte a negyedik földrészt, Kolumbusz egy évvel később már nem kutató expedícióval érkezett, hanem 1 200 emberrel, katonákkal, telepesekkel, papokkal – vagyis ekkor kezdődött el a tényleges gyarmatosítás és a hódítás.
5. A Kolumbusz által bevezetett rendszerek rabszolgasághoz és tömeges halálozáshoz vezettek
Az encomienda-rendszer lényege az volt, hogy a helyi lakosoknak a spanyol telepesek számára kellett dolgozniuk. Ez súlyos kizsákmányoláshoz és társadalmi összeomláshoz vezetett.
6. A legpusztítóbb „fegyver” a betegség volt
A himlő, kanyaró és influenza a bennszülött lakosság akár 90 százalékát elpusztította bizonyos régiókban. Ezek a betegségek „láthatatlan hódítóként” működtek.
7. Kolumbusz nem Puerto Ricót akarta „felfedezni”
Kolumbusz második útján az elsődleges célja az volt, hogy megtalálja az „aranyszigetet”. Puerto Ricóra véletlenül bukkant rá – de a sziget stratégiai jelentősége miatt gyorsan spanyol uralom alá került.
8. A tordesillasi szerződés gyakorlatilag kettévágta az Újvilágot
1494-ben a pápa által támogatott megállapodás úgy osztotta fel az Újvilágot, hogy az egyik fele Spanyolországé, a másik Portugáliáé lett – anélkül, hogy megkérdezték volna az ott élőket.
9. Kolumbusz levelei voltak a 15. század „vírusként terjedő” hírei
Nyomtatásban terjedtek Európában, és óriási szenzációt keltettek: soha korábban nem hallott egzotikus világot ígértek, arannyal és csodákkal – sok esetben erős túlzásokkal.
10. A „Kolumbusz felfedezte Amerikát” narratíva csak a 19. században szilárdult meg
Az Egyesült Államok ekkor kezdte hősként ábrázolni Kolumbuszt, hogy saját nemzeti identitását erősítse. A történet leegyszerűsített, politikailag konstruált verziója vált világszerte ismertté.
1492. október 12-én kötött ki Kolumbusz Kristóf San Salvador szigetén
Az Origón három éve írtunk Kolumbusz Kristóf felfedező útjáról és életéről részletesebben. Ott is felelevenítettük, hogy bár ő azt hitte, Indiába jutott el, a valóságban egy új, az európaiak számára ismeretlen kontinens, Amerika partjait érte el.
Különös titkot tárt fel Kolumbusz DNS-e
Januárban írtunk arról az Origón, hogy egy kutatócsoport azt állítja, hogy a Kolumbusz fia, Ferdinánd és a testvére, Diego maradványaiból vett Y-kromoszóma és mitokondriális DNS elemzése arra utal, hogy a nagy felfedező lehet, hogy nem is Genovából származik, hiszen genetikailag spanyol vagy szefárd zsidó.
