Állatklónozás-botrány: a tudósok szerint messze nem azt kapod, amit ígérnek

Egyre több sztár fordul laborokhoz, hogy kedvencét lemásolva „örökké életben tartsa” a szeretett állat társaságát. Az állatklónozás azonban olyan rejtett kockázatokat hordoz, amelyek alapjaiban változtathatják meg, amit eddig erről a technológiáról gondoltunk.

Az állatklónozás robbanásszerűen terjed a gazdagok és hírességek körében, akik nem akarnak beletörődni abba, hogy kedvencük élete véges. Bár a háziállat klónozás menete ma már technológiailag megoldható, a kutyaklónozás ára elérheti az 50 000 dollárt, vagyis nagyjából 18–20 millió forintot, és a macskaklónozás kockázatai sem elhanyagolhatók. A szakértők szerint a klónok gyakran nem hasonlítanak az eredeti állatra sem személyiségben, sem viselkedésben, sőt előfordulhat, hogy még megjelenésben is eltérnek – írja a Sciencealert.

Az állatklónozás látványos technológia, de a háttérben súlyos etikai és egészségügyi kockázatok húzódnak. Fotó: JUNG YEON-JE / AFP

Miért gondolják sokan, hogy az állatklónozás megoldás a veszteség feldolgozására?

A technológia alapja a somatic cell nuclear transfer (SCNT), vagyis egy sejtmag kivétele az eredeti állatból, majd annak átültetése egy „kiüresített” petesejtbe. A módszer logikája egyszerűnek tűnik, de a sikerarány még ma is mindössze 16 százalék körül mozog. A klónok ugyan genetikailag azonosak, ám személyiségük és viselkedésük nem másolható: a környezet, a nevelés és a tapasztalatok legalább annyira meghatározók, mint a genetika.

A szakirodalom szerint emiatt fordulhat elő, hogy két azonos genetikai állat — akár mint CC, az első klónozott macska — teljesen eltérő külsejű is lehet. A klón tehát nem egy „visszatérő kedvenc”, hanem egy új élet, amely saját tulajdonságokkal rendelkezik.

Súlyos egészségügyi problémák és etikai kérdések övezik az állatklónozást

Az állatklónozás etikai kérdései különösen élesek: a donorállatok, az embriók és a béranyák gyakran szenvednek a hormonkezelésektől és az invazív beavatkozásoktól. A kutatások szerint a klónozott malacok 48 százaléka nem éli túl az első hónapot, és más fajoknál is magas a születési rendellenességek aránya.

Ha az eredeti kedvenc genetikai betegséget hordozott, az új állat automatikusan örökli azt — vagyis a probléma nem szűnik meg, csak újraindul.

A sztárvilág csak fokozza a trendet

Tom Brady és Barbra Streisand már nyíltan beszéltek arról, hogy klónozták kedvenc kutyáikat. A hírességek kedvencei klónozva új hullámot indítottak el, és egyre többen veszik fontolóra, hogy hatalmas összegekért saját másolatot „rendeljenek”. Csakhogy ez az út olyan következményekkel jár, amelyek messze túlmutatnak a nosztalgián.

A végső kérdés: megéri-e?

A költségek — amelyek elérhetik a 20–50 millió forintot — önmagukban is elrettentőek. Bár a technológia fejlődik, jelenleg sokkal több benne a bizonytalanság, mint a garancia.

A szakértők szerint:
a legszebb örökség, amit egy szeretett állat után hagyhatunk, az emlék — nem pedig egy biológiai másolat.

Hihetetlen csoda: klónozta magát egy állat

Egy különleges esemény történt a Telfordban található Exotic Zooban, ahol egy nőstény sisakos leguán váratlanul nyolc utódot hozott világra. A gyík soha nem találkozott hímmel, mégis képes volt életet adni a kicsiknek.

Világrengető siker volt, mégis szörnyű véget ért az egyik leghíresebb emlős élete

Huszonkilenc éve látta meg a napvilágot a világ első klónozott emlőse. Dolly, a skót nőstény bárány élete hat és fél évig tartott.