A szakértők szerint a lábnyomokat prosauropodák hagyhatták hátra. Ezek a hosszú nyakú, növényevő dinók akár 10 méter hosszúak is lehettek. Bár alapvetően két lábon jártak, néhol elülső végtagjaik nyomai is megjelentek, ami arra utalhat, hogy időnként megálltak és pihentek – írja a BBC.

Fotó: Unsplash
Csordákban mozoghattak a dinók
A lelőhelyet tavaly szeptemberben fedezte fel Elio Della Ferrera fotós, aki egy több száz méteren át húzódó nyomsort vett észre a függőleges sziklafalon. A terület a triász korban – nagyjából 250–201 millió évvel ezelőtt – árapályos síkság volt, amely később az Alpok részévé vált.
Cristiano Dal Sasso milánói paleontológus szerint a felfedezés tudományos szempontból felbecsülhetetlen értékű. Úgy véli, a nyomok arra utalnak, hogy a dinoszauruszok csordákban, összehangoltan mozogtak, sőt egyes lenyomatok akár védekező köralakzatokra is utalhatnak.
A helyszín nehezen megközelíthető, ezért a kutatók drónokat és távérzékelési technológiát vetnek be a feltárás során. Az olasz kulturális minisztérium szerint a felfedezés különösen szimbolikus, hiszen a közelben rendezik meg a jövő évi téli olimpiát.
A Stelvio Nemzeti Park Svájc határán, a Fraele-völgyben található, és most úgy tűnik, nemcsak természeti szépségei, hanem ősi titkai miatt is világszintű figyelmet kap.
Új bizonyítékot találtak a tudósok a dinók kihalásával kapcsolatban
Tudósok Új-Mexikóban felfedezték az utolsóként élő dinoszauruszok ősleleteit, amelyek azt bizonyítják, hogy a fajok még virágkorukat élték, amikor az aszteroida 66 millió évvel ezelőtt becsapódott a Földbe.
Szenzációs lelet írhatja át mindazt, amit a dinoszauruszokról tudunk
Huszonnyolc dinoszaurusztojás került elő a Qinglongshan fosszília-lelőhelyről. A dinótojások korát közel 86 millió évre teszik, amit egy új kormeghatározási módszer segítségével sikerült megállapítani.