Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egy 130 millió fényévre lévő galaxis szívében olyan jelenséget figyeltek meg a csillagászok, amire korábban még nem volt példa. Egy szupermasszív fekete lyuk hirtelen, extrém erősségű röntgenkitörést produkált, majd szinte azonnal, elképesztő sebességű kozmikus szelek söpörtek végig a környezetén.
A megfigyelt objektum az NGC 3783 spirálgalaxis központjában található, és tömege meghaladja 30 millió Napét. A kutatók két nagy teljesítményű űrtávcső segítségével észleltek egy rendkívül fényes röntgenfelvillanást, amely órákon belül eltűnt – de ez csak a kezdet volt. Nem sokkal később a fekete lyuk anyagból álló, ultrasebességű szeleket lövellt ki magából, amelyek elérték a 60 ezer km/szekundum sebességet, vagyis a fénysebesség közel ötödét, adott hírt a Daily Mail.
Soha nem látták még a fekete lyukat így „viselkedni”
A tudósok szerint ez az első eset, amikor sikerült közvetlenül megfigyelni, hogyan vált ki egy röntgenkitörés ultragyors szeleket egy szupermasszív fekete lyuk körül – ráadásul mindez meglepően gyorsan történt.
Soha nem láttuk még, hogy egy fekete lyuk ilyen gyorsan hozzon létre ilyen sebességű szelet
– mondta Dr. Liyi Gu, a kutatás vezetője.
Korábban a szakemberek úgy gondolták ugyanis, hogy az ilyen folyamatok jóval lassabban zajlanak le. Most azonban kiderült: akár egyetlen nap alatt is kialakulhatnak.
Mi történik egy aktív fekete lyuk körül?
Amikor egy szupermasszív fekete lyuk „táplálkozni” kezd, és anyagot vonz magához, óriási energia szabadul fel. Ezt az állapotot nevezik aktív galaxismagnak (AGN) – ezek az Univerzum legfényesebb és legenergikusabb objektumai közé tartoznak. Egy ilyen AGN által kibocsátott röntgensugárzás olyan intenzív lehet, hogy egyes tudósok szerint akár a Föld lakhatóságát is befolyásolná, ha a Tejútrendszer közepén aktiválódna egy hasonló fekete lyuk.
A kutatók a friss tanulmányban egy új elmélettel álltak elő. Szerintük a jelenséget nem pusztán hő, sugárnyomás vagy centrifugális erők okozták, hanem a fekete lyukat körülvevő összegabalyodott mágneses mezők hirtelen „kicsavarodása”. Ez a folyamat feltűnően hasonlít a napkitörésekhez és koronakidobódásokhoz, amelyek a sarki fényt is létrehozzák a Földön.
Ezek olyanok, mint a Napról induló fénykitörések – csak elképzelhetetlenül nagy léptékben
– magyarázta Dr. Matteo Guainazzi, az ESA kutatója.
Egy lépéssel közelebb a világegyetem megértéséhez
Ha az elmélet beigazolódik, az azt jelenti, hogy a csillagok és a fekete lyukak működése alapvető fizikai elvekben meglepően hasonló lehet. Ez hatalmas áttörés lenne az asztrofizikában, különösen azért, mert az ilyen „szeles” galaxismagok kulcsszerepet játszanak a galaxisok fejlődésében és alakításában.
Valami olyasmit láttunk, amit korábban soha. Ez arra utal, hogy az univerzum távoli pontjain működő extrém jelenségek is ismerős fizikai törvények szerint zajlanak
– fogalmazott Dr. Erik Kuulkers.
A felfedezés új fejezetet nyithat abban, ahogyan a fekete lyukak energiakibocsátását, a galaxisok fejlődését, és az univerzum extrém folyamatait értelmezzük. Egy biztos: a tudósok most először látták, hogyan „kapcsol át” egy szupermasszív fekete lyuk – és ez a látvány minden eddigi elképzelést felülír.
Nem lett volna szabad megtörténnie, mégis bekövetkezett: magyarázat a lehetetlen feketelyuk-ütközésre
Novemberben írtunk az Origón arról, hogy 2023-ban a kutatók olyan fekete lyuk-összeolvadást észleltek, amely a jelenlegi elméletek szerint nem is történhetett volna meg. A friss szimulációk szerint a gyorsan forgó, erős mágneses terű csillagok mégis képesek lehetetlennek tartott fekete lyukakat létrehozni.
Világrengető felfedezés: párhuzamos univerzumba nyíló féregjáratot észlelhettek
Egy különös gravitációs hullám nyomán újra felvetődött a kérdés: vajon létezhet-e átjáró más világok felé, kerestük a kérdést az Origón. A kutatók szerint a jelet talán egy olyan féregjárat közvetítette, amely két univerzumot köt össze. A felfedezés nemcsak a fekete lyukak természetéről, hanem a kozmosz egészéről alkotott képünket is alapjaiban megváltoztathatja.
