Az emberek nagy része szenved ebben a tápanyaghiányban – Ön is?

Egy friss nemzetközi kutatás szerint a világ népességének több mint háromnegyede nem fogyaszt elegendő omega-3 zsírsavat. Az omega-3 zsírsav hiánya komoly egészségügyi kockázatokat, köztük szívbetegséget, kognitív hanyatlást és gyulladásos problémákat okozhat.

A világ népességének több mint háromnegyede nem fogyaszt elegendő mennyiségű omega-3 zsírsavat, ami növelheti a szívbetegségek, a kognitív hanyatlás, a gyulladások és a látásproblémák kialakulásának kockázatát – írja a Fox News. 

A világ népességének több mint háromnegyede nem fogyaszt elegendő mennyiségű omega-3 zsírsavat.

Egy nemzetközi kutatócsoport több országra és korosztályra kiterjedő felmérésében vizsgálta az omega-3 zsírsavak bevitelét. Az eredmények szerint a világ népességének 76 százaléka nem éri el az ajánlott mennyiséget a két létfontosságú zsírsavból: eikozapentaénsavból (EPA) és dokozahexaénsavból (DHA). 

A szakértők szerint a felnőtteknek napi legalább 250 milligramm EPA és DHA bevitelére lenne szükségük, de sok régióban ennél jóval kevesebbet fogyasztanak. Az alacsony omega-3 szint komoly egészségügyi kockázatokkal jár: növeli a szívroham, a hirtelen szívhalál, a magas trigliceridszint, a szívritmuszavar és az érelmeszesedés esélyét. 

Az omega-3 zsírsav hiánya az agyi funkciókra is negatívan hat: gyorsítja a kognitív hanyatlást, növeli az Alzheimer-kór és a depresszió kockázatát. 

A legjobb omega-3 zsírsav források 

A legjobb források az olajos halak, például a lazac, makréla, szardínia, hering, pisztráng és a szardella. A szakértők szerint heti három-négy alkalommal történő fogyasztás javasolt. Halat nem fogyasztók számára étrend-kiegészítő tabletták segíthetnek a megfelelő omega-3 szint fenntartásában. 

Azt hiszi, hogy egészségesen étkezik?

A szakértők szerint a hosszú, egészséges élet nem feltétlenül a szigorú diétákról szól, hanem arról, hogy minőségi, finom ételeket válasszunk, amelyek jó érzéssel töltenek el. 

Ennyi időt tölt az étel a testünkben 

Az emésztés sebességét nemcsak az egészségi állapotunk, anyagcsere jellemzőink vagy az életkorunk határozza meg, hanem az elfogyasztott étel jellege is.