Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A világ első emberi szívátültetésének története 85 éve kezdődött, és azóta is mérföldkő az orvostudományban.A szívátültetés olyan áttörést hozott, amely örökre megváltoztatta a haldokló betegek esélyeit és az egész modern sebészet jövőjét.
Az első nagy lépés a szívátültetés felé egy szombat délutáni tragédiával kezdődött 1967 decemberének elején. Egy család megállt egy pékség előtt Cape Town Observatory városrészében, ám amikor az anya és lánya elindultak vissza az autóhoz, egy elhaladó jármű elütötte őket. Az anya azonnal meghalt, a 25 éves Denise Darvall pedig súlyos koponyasérülésekkel, agyhalott állapotban került a Groote Schuur kórházba. Édesapja, Edward Darvall az emberileg elképzelhető legnehezebb helyzetben hozta meg azt a döntést, amely világtörténelmet írt: hozzájárult lánya szívének és veséinek felajánlásához.
Ezzel egy időben ugyanezen a kórházban feküdt egy másik család reménye: a 53 éves, súlyos szívkárosodástól szenvedő Louis Washkansky, akinek testét a többszörös infarktus teljesen legyengítette. Teherautónyi gyógyszerrel, folyamatos oxigénnel tartották életben – ez volt az a pont, ahol a hagyományos gyógyászat már nem kínált megoldást. Professzor Velva Schrire, a kórház kardiológiai csapatának vezetője felismerte: ha valaki, akkor Washkansky lehet az a beteg, aki vállalja az addig csak kísérleti szinten létező emberi szívátültetés kockázatát.
A szívátültetés úttörő technikája és a műtét legvitatottabb pillanatai
A műtétet Christiaan Barnard professzor vezette, akinek karrierje a dél-afrikai Karoo vidékéről indult, és aki addigra már a világ egyik legfelkészültebb szívsebészének számított. Testvére, Marius Barnard és mintegy harminc szakember dolgozott mellette.
Barnard a műtét előtti estén még zenehallgatás közben szenderedett el otthonában, majd felébredve úgy döntött: továbbfejleszti Shumway és Lower módszerét, és módosítja a pitvari kamrák bemetszését, hogy minimalizálja a szöveti károsodást.
A donor szív leállítása is különösen vitatott pillanat volt. Barnard testvére javaslatára káliuminjekciót adott Denise Darvall dobogó szívébe, hogy mesterségesen állítsa le – ez akkoriban úttörő, de etikai szempontból támadott eljárásnak számított.
Chris néhány másodpercig csak nézte, majd hátralépett, és azt mondta: működik
– emlékezett vissza Marius húsz évvel később.
A döntő pillanat 1967. december 3-án, hajnali 6 óra előtt érkezett el, amikor az új szív Washkansky mellkasában elektromos lökést kapott – és megindult. A világ első emberi szívátültetése sikeres volt.
Washkansky 18 napot élt a műtét után, mielőtt tüdőgyulladásban meghalt, feltehetően az akkor még fejletlen immunszuppresszív gyógyszerek mellékhatásai miatt. Bár a túlélési idő rövid volt, a siker ténye bejárta a világot, és örökre átírta a modern orvostudomány történetét.
Ahogy az Origo is beszámolt róla, idén 40 napig élt disznószívvel egy férfi.
