Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKilenc évvel ezelőtt, 2016. december 19-én Európa egyik legszebb adventi estéje vált rémálommá. Egy iszlamista véres terrortámadást hajtott végre: teherautóval hajtott a tömegbe Berlin szívében, a Breitscheidplatzon felállított karácsonyi vásárnál. Az akció 13 ember életét követelte, több tucatnyian megsérültek – a sokk pedig egész Európát megbénította.
A merényletet Anis Amri, egy Tunéziából származó, elutasított menedékkérő követte el. A terrortámadás során eltérített egy lengyel rendszámú kamiont, amelynek sofőrjét – Lukasz Urbant – előtte meggyilkolta. A teherautóval nagy sebességgel hajtott bele a zsúfolt karácsonyi vásárba, ahol családok, turisták és helyiek sétáltak. A támadás pillanatai káoszt és pánikot okoztak: feldíszített faházak rombolódtak le, emberek menekültek sikoltozva, miközben a mentők és a rendőrség perceken belül lezárták a környéket.
A terrortámadás elkövetője is meghalt
Anis Amri a támadás után napokig menekült Európán keresztül, miközben a hatóságok hajtóvadászatot indítottak ellene.
Végül 2016. december 23-án, Olaszországban, Milánó közelében lőtték le egy rendőri igazoltatás során.
Később bebizonyosodott: Amri kapcsolatban állt az Iszlám Állammal, amely a támadást saját akciójaként ünnepelte.
A tragédia után derült ki, hogy a merénylő régóta a hatóságok látókörében volt. Több német tartomány rendőrsége és titkosszolgálata is figyelte, szélsőséges nézeteiről tudtak, mégsem sikerült időben megállítani vagy kiutasítani. Ez óriási politikai botrányt robbantott ki Németországban: kérdések merültek fel a migrációs politika működéséről, a belső biztonság hiányosságairól, valamint a titkosszolgálatok együttműködésének kudarcáról.
Európa válasza: betonakadályok és fegyveres rendőrök
A berlini támadás után egész Európában megváltozott a karácsonyi vásárok arculata. Megjelentek a beton terelőelemek, erősebb lett a fegyveres rendőri jelenlét, és szigorúbbá váltak a járműellenőrzések. A nyitott, ünnepi terek helyét sok helyen félkatonai védelem váltotta fel – a támadás örökre megváltoztatta az európai karácsony hangulatát.
Berlinben ma is emlékmű tiszteleg az áldozatok előtt, a Breitscheidplatz pedig a terror elleni fellépés egyik szimbólumává vált. A támadás újra és újra felidézi a kérdést: meg lehet-e védeni a nyitott társadalmakat anélkül, hogy elveszítenék szabadságukat? A sebek mai napig nem gyógyultak be teljesen – a tragédia figyelmeztetésként él tovább Európa kollektív emlékezetében.
A Patrióta néhány napja forgatott a berlini karácsonyi vásárban a terrorfenyegetettségről
A berliniek Merkel-legónak hívják azokat az ormótlan betontömböket, amelyekkel a berlini karácsonyi vásárt barikádozták körbe. A rendőrök így akarják megakadályozni azt, hogy megismétlődjön a 2016-os tragédia, amikor egy terrorista a tömegbe hajtott 13 embert megölve és 56-ot megsebesítve. Vajon meg lehet-e szokni az állandó készültséget? Miképpen lehet együtt élni az állandó fenyegetettséggel? Bohár Dániel tavaly erről forgatott Berlinben – számoltunk be az Origón.
Támadások és terrorkészültség: rettegnek a németek az ünnepeken
Sokkoló erőszak rázta meg a napokban Németországot: Herford városában egy 16 éves fiút szúrtak hátba a karácsonyi vásár közelében, miközben a német hatóságok öt férfit tartóztattak le, akik terrortámadásra készültek egy karácsonyi vásáron. A két eset újra rámutat az illegális bevándorlás kockázataira, írtuk meg nemrég az Origón.
