Zelenszkij egyik legfőbb tanácsadója, Mihajlo Podoljak a Le Monde-nak adott interjúban jelentette ki: a békemegállapodásnak „kötelező eleme” lenne, hogy Moszkva pénzügyileg is részt vegyen Ukrajna újjáépítésében. A kijelentés finoman szólva is meglepte a nemzetközi közvéleményt, hiszen Kijev eddig is komoly nyugati támogatásokra támaszkodott, most pedig újabb számlát állítana ki.

Fotó: AFP
Mit akar most Zelenszkij hivatala Oroszországtól?
Podoljak szerint Ukrajna csak akkor lát garanciát a jövőre nézve, ha Oroszország anyagi felelősséget is vállal. Érvelése alapján, ha Moszkva nem fizet, akkor nem lesz visszatartó erő egy újabb konfliktus ellen.
Ez a logika azonban sokak szerint inkább politikai fantázia, mint reális béketerv. Miközben Zelenszkij kormánya egyre inkább rászorul a nyugati támogatásra, olyan feltételeket támaszt, amelyeknek jelenleg sem katonai, sem diplomáciai fedezete nincs.
Valódi kompromisszum vagy kommunikációs trükk?
A nyilatkozat másik érdekes eleme, hogy Kijev hajlandóságot mutat egy demilitarizált ütközőzóna létrehozására a Donbaszban. Ez gyakorlatilag területi engedményt jelentene, amelyet az európai partnerek állítólag már elfogadhatónak tartanak.
Ez újabb jele annak, hogy Zelenszkij környezete egyre nehezebb helyzetben van: miközben kifelé kemény feltételeket kommunikálnak, a háttérben már engedményekről beszélnek. Elemzők szerint ez a kettős beszéd inkább a belpolitikai közönségnek szól, mintsem valódi béketárgyalási alap.
Mit árul el ez Zelenszkij helyzetéről?
A követelés sokak szerint nem más, mint időhúzás és narratívagyártás. Zelenszkij politikai mozgástere szűkül, támogatottsága csökken, a nyugati partnerek türelme pedig fogy. Ilyen környezetben a „fizessen Oroszország” típusú üzenetek inkább tűnnek kétségbeesett próbálkozásnak, mint reális stratégiának.
A béke feltételeinek diktálása ugyanis általában nem azok privilégiuma, akik egyre inkább kiszorulnak a döntések középpontjából.