Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Döbbenetes per indult az Egyesült Államokban: egy befektetési alap száz évnél is régebbi, még a cári időkből származó tartozásra hivatkozva követel hatalmas összeget Oroszországtól. A kereset nemcsak az időzítése, hanem az az összeg miatt is figyelemre méltó, amelyet a Nyugaton befagyasztott orosz vagyon terhére hajtanának be.
A cári adósság több mint száz évvel az Orosz Birodalom bukása után ismét a nemzetközi jog és a globális pénzügyek középpontjába került, miután az Egyesült Államok egyik befektetési alapja példátlan összegű keresetet nyújtott be egy amerikai bíróságon. A Noble Capital RSD nevű alap 225,8 milliárd dollárt követel Oroszországtól olyan kötvények után, , amelyeket még a cári kormány bocsátott ki amerikai befektetők számára.
Fotó: AFP
A CourtListener portálon közzétett kereset szerint az alperesek között szerepel maga az Orosz Föderáció, az orosz pénzügyminisztérium, a jegybank és a Nemzeti Jóléti Alap is. Az alap érvelése szerint a követelés fedezete a Nyugaton zárolt, befagyasztott eszközök köréből lenne biztosítható, mivel – állításuk szerint – a szuverén vagyon kártalanítás nélküli elkobzása sértené a nemzetközi jogot, míg annak adósságtörlesztésre való felhasználása nem minősülne jogellenesnek.
A Noble Capital RSD azt állítja, hogy jogutódként és törvényes tulajdonosként birtokolja azokat az orosz államkötvényeket, amelyeket még az Orosz Birodalom adott ki nyilvános befektetőknek az Egyesült Államokban. A kereset hangsúlyozza, hogy 1991 decemberében az Orosz Föderáció jogilag átvette nemcsak a Szovjetunió, hanem az ideiglenes kormány és a cári állam szuverén jogait és kötelezettségeit is. Miközben Moszkva a szovjet időszak adósságainak döntő többségét visszafizette, a cári adósság amerikai kötvényei után – a felperes szerint – máig nem történt rendezés.
Régi tartozások, új viták
Oroszország jogi képviseletét az ügyben a Marks & Sokolov ügyvédi iroda látja el, amely nemzetközi választottbíráskodásra és határokon átnyúló perekre szakosodott. Moszkva álláspontját erősíti, hogy az elmúlt évtizedekben szinte teljes egészében lezárta a Szovjetunió örökölt tartozásait: 2006-ban kifizette a párizsi klub felé fennálló 23,7 milliárd dolláros adósságot, később többek között Csehország, Montenegró és Finnország követeléseit is rendezte, 2017-ben pedig Bosznia-Hercegovinának utalt át 125,2 millió dollárt.
Az orosz vezetés rendszeresen hangsúlyozza, hogy Moszkva nemcsak saját, hanem a volt szovjet köztársaságok adósságainak jelentős részét is átvállalta. Erre Vlagyimir Putyin korábban Oliver Stone amerikai rendezőnek is utalt, amikor felidézte, hogy Oroszország Ukrajna helyett is mintegy 16 milliárd dollárt fizetett ki hitelezőknek.
A cári adósság kérdése korábban Franciaországgal kapcsolatban is komoly vitákat váltott ki. Bár a szovjet kormány annak idején eltörölte ezeket a követeléseket, Oroszország az 1990-es évek végén mégis megállapodott Párizzsal a rendezésről, és 2000-ben kötvény-visszavásárlást hajtott végre. A kifizetések azonban sok francia befektető leszármazottját nem elégítették ki, és bár a francia állam később lemondott a hivatalos követelésekről, az egyéni jogérvényesítés lehetőségét nem zárta ki. Az amerikai per most azt jelzi: a cári adósság árnyéka egy évszázad múltán is képes új frontokat nyitni a globális jogi térben.
