Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A Donbasz frontján 2026 januárjára tovább éleződött a helyzet, miközben az orosz erők egyre nagyobb nyomást helyeznek Pokrovszk, Kupjanszk és Szlovjanszk térségére. Bár döntő áttörés még nem történt, a csapatösszevonások és a folyamatos harcok azt jelzik, hogy a tél valójában csak előjátéka lehet egy sokkal intenzívebb tavaszi hadjáratnak.
A Donbasz 2026 januárjára ismét a háború egyik legkritikusabb hadszínterévé vált, miközben az orosz támadás egyre nagyobb erőkkel fenyegeti Ukrajna keleti „erődvárosait”. Bár az orosz fegyveres erők eddig nem tudták teljesen elfoglalni sem Pokrovszkot, sem Kupjanszkot, a front mentén zajló csapatmozgások arra utalnak, hogy Moszkva már a tavaszi hadjáratra készül. A hideg időjárás és a havazás lassítja az előrenyomulást, de a harcok több térségben változatlan intenzitással folytatódnak.
Fotó: Anadolu via Getty Images/Diego Herrera Carcedo
Az ukrán fegyveres erők január elején kivonták egységeik maradványait a Kosztyantinyivkától délre, a Kleban Bik víztározó környékén vívott, csaknem teljes bekerítésben zajló harcokból, valamint Mirnohrad keleti pereméről, Pokrovszk térségéből. Ez lehetővé tette, hogy bizonyos erőket átcsoportosítsanak a zaporizzsjai Huliaipole irányába, ahol az orosz támadás már most nagyszabású hadműveletté vált. Az ukrán parancsnokság azonban várhatóan hamarosan ismét kénytelen lesz megerősíteni a Pokrovszk körüli védelmet, mivel az orosz hadsereg egyre jelentősebb erőket von össze a Kramatorszk–Szlovjanszk agglomeráció elleni offenzívához.
Pokrovszk, Sziverszk és Kupjanszk árnyékában
A Kleban Bik víztározó térségéből kivont 12. Azov-dandárt – a 2022-ben Mariupolban megsemmisült alakulat jogutódját – Dobropillja körzetébe vezényelték át. Az ukrán vezetés abban bízik, hogy a déli partszakasz feladásával egyszerűbb védelmi vonal alakítható ki, kevesebb erő lekötésével. Az orosz hadsereg azonban azonnal fokozta nyomását, és a víztározó északi partján keresztül délnyugat és dél felől is Kosztyantinyivka irányába nyomult előre, miközben a város délkeleti peremén továbbra is heves harcok zajlanak.
Pokrovszkban a helyzet átmenetileg stabilizálódott Mirnohrad kiürítése után, de a város két szárnyán továbbra is folyamatosak az összecsapások. Rodinszke városrészei az elmúlt hetekben többször gazdát cseréltek, miközben a másik oldalon, Grisine megközelítésénél is komoly nyomás nehezedik az ukrán állásokra. Az ukrán légierő csapásmérő repülői rendszeresen támadják Pokrovszk északi kerületeit, hogy megakadályozzák az orosz erők felhalmozását és egy újabb előretolt bázis kialakítását Dobropillja és a Dnyeper felé vezető út irányában.
Sziverszk és Liman térségében a januári időjárás sem állítja meg az orosz előrenyomulást. A Donbasz ezen szakaszán az orosz csapatok mindkét parton nyomulnak előre a Sziverszkij Donyec mentén, elsődleges céljuk Szlovjanszk elérése. Az ukrán erők egyelőre nem tudják feltartóztatni a nyugati irányú mozgást, miközben az orosz alakulatok már elérték a folyót Szvjatyohirszknél, és Liman környékén is megjelentek.
Kupjanszkban az ukrán fegyveres erők kettévágták az Oszkol folyó nyugati partján kialakított orosz hídfőt, és a város központjának nagy részét ellenőrzésük alá vonták. Az orosz hadsereg ugyanakkor Radkovka irányából próbálja helyreállítani az összeköttetést bekerített egységeivel, miközben Kupjanszk-Uzlovaja térségében a folyami átkelők birtokba vételéért folyik a küzdelem.
A zaporizzsjai Huliaipole elfoglalása után az orosz csapatok már a Gaicsur folyó nyugati partján hoztak létre hídfőket, és innen készülhetnek újabb támadásra Orehov irányába. A Donbasz és a szomszédos régiók eseményei így egyértelműen azt mutatják: a tél nem szünetet, hanem felvezetést jelent egy még intenzívebb tavaszi hadjárathoz.
