Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Tudósok szerint egy hétmillió éves, majomszerű állat lehet az emberiség eddig ismert legkorábbi őse. A kutatók úgy vélik, ez a lény volt az első, amely két lábon járt, ami az emberi evolúció egyik legfontosabb fordulópontja.
A Sahelanthropus tchadensis nevű faj maradványait több mint húsz éve találták meg Afrikában, Csád északi részén, ám most olyan új elemzések készültek, amelyek szerint a faj csontjai egyértelműen a két lábon járáshoz alkalmazkodtak, ami az emberi evolúció szempontjából döntő fontosságú felfedezés, hívta fel a figyelmet a Daily Mail.
Korábban a koponya felépítése utalt arra, hogy a fej közvetlenül a gerinc tetején helyezkedett el, ami ritka az emberszabásúaknál, de jellemző a két lábon járó fajokra. Most azonban a végtagok vizsgálata szolgált döntő bizonyítékkal. A kutatók ugyanis azonosították az úgynevezett combcsonti gumót, amely kizárólag a két lábon járó élőlényeknél fordul elő. Ez a pont kapcsolja a medencét a combcsonthoz egy rendkívül erős szalag segítségével, amely megakadályozza, hogy járás közben a test hátrabillenjen.
Emberi jellegű izmok, előre mutató lábak
A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fosszíliákon további árulkodó jelek is láthatók:
- a combcsont természetes csavarodása, amely előre irányítja a lábakat,
- 3D-s elemzéssel kimutatott farizmok, amelyek az emberi ősökhöz hasonlóan stabilizálják a csípőt,
- valamint szokatlanul hosszú lábak a karokhoz képest, ami inkább az emberre, mint a majmokra jellemző.
Scott Williams, a New York-i Egyetem antropológusa szerint mindez együtt közvetlen bizonyíték arra, hogy a faj képes volt a két lábon járásra.
A Sahelanthropus egy alapvetően két lábon járó majom volt, csimpánzméretű aggyal, amely ugyan még fára mászott, de a talajon már emberi módon mozgott
– fogalmazott.
Átírja a felfedezés az evolúcióról eddig gondoltakat
A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy az emberré válás kulcsfontosságú lépése sokkal korábban megtörtént, mint azt eddig gondolták. Az emberek és a csimpánzok fejlődési vonala nagyjából 8-19 millió éve vált szét, így a két lábon járás szinte azonnal megjelent a különválás után.
A tanulmány hangsúlyozza: a felegyenesedés nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem hosszú folyamat volt, amely során az ősi lények egyszerre használták a fákat és a talajt.
A felfedezés azonban nem mentes a vitáktól. Már a faj 2001-es felfedezésekor is voltak kétkedők. Milford Wolpoff, a Michigani Egyetem professzora szerint a koponyán látható izomtapadási nyomok arra utalnak, hogy a lény inkább négy lábon járt, fejét vízszintesen tartva.
Az új kutatás szerzői azonban kitartanak amellett, hogy a Sahelanthropus az eddigi legerősebb jelölt az emberiség legkorábbi ismert ősére. Ha a tudósoknak igazuk van, akkor nemcsak egy új fajt azonosítottak, hanem alapjaiban változtatták meg azt, amit az emberi evolúció kezdetéről gondoltunk. Lehet, hogy az emberré válás története hétmillió éve, Afrikában, egy majomszerű, mégis két lábon járó lényel kezdődött?
Hihetetlen! Óriási felfedezést tettek a tudósok az evolúcióról
Az evolúció működése más lehet, mint eddig gondoltuk: a genetikai mutációk gyakran előnyösek, de a változó környezet miatt ritkán válnak uralkodóvá. Ez a tudósok által bejelentett új felfedezés újragondoltatja, hogyan alkalmazkodnak az élőlények a gyorsan változó világban, írtuk nemrég az Origón.
Új emberi ősfaj? Különleges leletre bukkantak tudósok
Egy világszerte ismert dél-afrikai fosszília új megvilágításba helyezheti az emberi evolúció eddig ismert történetét. A lelet olyan anatómiai jegyeket mutat, amelyek alapján a kutatók szerint akár egy eddig ismeretlen emberelőd-fajhoz is tartozhat, számoltunk be korábban az Origón.
