Egy rajz, amely megrengette Európát – 11 éve támadtak a Charlie Hebdo szerkesztőségére

Nem vitás, 2015. január 7-e olyan dátum lett, amely egy pillanat alatt beleégett Európa kollektív emlékezetébe. A francia Charlie Hebdo hetilap évtizedeken át a szatíra, a provokáció és a szólásszabadság határait feszegette. Aztán ezért vált terrortámadás célpontjává. Tizenegy évvel ezelőtt iszlamista fegyveresek betörtek a szerkesztőségbe és mindenkit lemészároltak, akit tudtak. A merénylet megrengette a nyugati világot.

A francia nép mindig is büszkén hirdette kifelé, hogy ők mennyire toleránsak, befogadók és náluk a szólásszabadság nem ismer határokat. Ennek lettek aztán az áldozatai a Charlie Hebdo szerkesztőségének tagjai.

Egy francia hölgy a Charlie Hebdo elleni támadás tizedik évfordulóján 
Fotó: ESTELLE RUIZ / Hans Lucas

Pont tizenegy éve annak, hogy a szatirikus hetilap Mohamed próféta karikatúrájával a címlapon jelent meg, ami nagyon felidegesítette a nem csekély franciaországi iszlám közösséget. 

Az újság a politikai és vallási témák könyörtelen kifigurázásáról volt híres, sokak szerint bátor, mások szerint botrányos stílusban. 

Karikatúrái gyakran váltottak ki vitát, tiltakozást, sőt fenyegetéseket is. Mindez azonban 2015 januárjáig elvi síkon maradt.

Francia állampolgárságúak voltak az elkövetők

Azon a végzetes napon, január 7-én délelőtt a szerkesztőségben épp a következő lapszám megbeszélése zajlott, így sok munkatárs bent volt az irodában. Ahogyan arról korábban az Origo is beszámolt, ekkor rontottak be a Charlie Hebdóhoz az arab származású, de francia állampolgárságú Kouachi fivérek. Said és Chérif Kouachi géppisztollyal támadt a karikaturistákra, újságírókra és szerkesztőségi dolgozókra. Az akciót bosszúként értelmezték, és saját állításuk szerint megtorlásnak szánták a próféta kifigurázása miatt. 

A lap elleni terrortámadásban 12 ember halt meg: 11-en a szerkesztőségben, valamint 1 rendőr az épület előtt. A Kouachi fivérek elmenekültek a helyszínről, de a rendőrök hajtóvadászatot indítottak ellenük. 

Két nappal a merényletet követően rájuk bukkantak, egy nyomdában barikádozták el magukat Párizs közelében. A rendőrség körülzárta az épületet, majd rohamot indított. Az akció során mindkét fivér életét vesztette.

Hol húzódnak a szatíra határai?

A tragédia nemcsak Franciaországot, hanem az egész világot megrázta. Néhány nappal később milliók vonultak utcára a Je suis Charlie jelszóval, kiállva a szabad véleménynyilvánítás mellett. A mondat gyorsan globális szimbólummá vált.

Virágok és mécsesek a párizsi szerkesztőség épületénél
Fotó: BEATA ZAWRZEL / NurPhoto

Mindenesetre a Charlie Hebdo elleni támadás óta eltelt években a vita nem csendesedett arról, hogy hol húzódnak a szatíra határai, és miként védhető meg a szabad sajtó egy megosztott világban. 

És hogy a toll – még ha vitákat kavar is – nem válhat célponttá. 

Sokan állítják, hogy a szabad szó értéke akkor mutatkozik meg igazán, amikor veszélybe kerül.

Hat éve fel akarta gyújtani a Charlie Hebdo szerkesztőségét a húsbárddal támadó terrorista. Viszont arról nem tudott, hogy a lap szerkesztősége a korábi helyéről már elköltözött.