Holokauszt-emléknap: a nap, amikor szembenézünk az emberiség legszörnyűbb bűnével

Január 27. a történelem egyik legsúlyosabb tragédiájára irányítja a figyelmet. A holokauszt emléknapja nemcsak az áldozatok előtti tisztelgésről szól, hanem a múlt tanulságainak megértéséről is. Az emlékezés célja, hogy a hasonló bűnök soha ne ismétlődhessenek meg.

A holokauszt emléknapja azért január 27-ére esik, mert 1945-ben ezen a napon szabadították fel a szovjet csapatok az Auschwitz–Birkenau haláltábort. Az emléknap üzenete ma is aktuális: a gyűlölet, az előítélet és az állami szintre emelt kirekesztés együttese civilizációs katasztrófához vezethet.

A holokauszt emlépnapja – A képen az Auschwitz II–Birkenau koncentráiós tábor kapuépülete a tábor belsejéből nézve. A vasúti sínpár, amely 1944 májusa és októbere között volt használatban, a gázkamrák felé vezetett.
Fotó: By Jason M Ramos - Auschwitz, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=94717603

A holokauszt emléknapja

A holokauszt nemzetközi emléknapja világszerte az áldozatok előtti tisztelgést szolgálja. Január 27. nem csupán egy történelmi dátum, hanem figyelmeztetés is arra, hová vezethet az ideológiai gyűlölet és a közöny. 

A holokauszt emléknapja minden évben arra emlékeztet, hogy a múlt eseményei nem válhatnak közömbössé.

A holokauszt történelmi háttere

A holokauszt a 20. század egyik legsúlyosabb népirtása volt. A náci Németország és kollaboránsai megközelítőleg 6 millió európai zsidót gyilkoltak meg. A tömeges megsemmisítés 1941 nyarától, a Szovjetunió elleni támadást követően gyorsult fel, ugyanakkor a zsidók jogfosztása és üldözése már 1933-ban, Adolf Hitler hatalomra jutásával elkezdődött. Sok történész ezért ettől az időponttól számítja a holokauszt kezdetét – olvasható a Yad Vashem Intézet oldalán, mely egy Izraelben alapított, a holokauszt történetét kutató központ,

A buchenwaldi koncentrációs tábor emlékhelye látható a képen Fotó: Készítette: Friedrich K. - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=29194882

Kik voltak az áldozatok?

Bár a náci rendszernek több áldozati csoportja volt, a zsidók voltak az egyetlen közösség, amelynek teljes megsemmisítése a rezsim kifejezett célja volt. Ez teszi a holokausztot a népirtás egyik legszélsőségesebb és példátlan megnyilvánulásává.

A „holokauszt” kifejezés ógörög eredetű, jelentése „teljesen elégetett áldozat”, míg a héber Shoah szó „katasztrófát” jelent, és a zsidó közösség által használt megnevezése a népirtásnak.

Az áldozatok száma és a kutatások

Az áldozatok pontos száma nem ismert, de a komoly holokauszt kutatások 5–6 millió közé teszik a meggyilkolt zsidók számát. A becslések háború előtti és utáni népszámlálások, valamint fennmaradt náci dokumentumok alapján készültek. A jeruzsálemi Yad Vashem jelenleg több mint 4,7 millió áldozat nevét tartja nyilván tanúvallomások és történeti források alapján.

Magyar zsidók „szelekciója” az Auschwitz II–Birkenau rámpáján, a német megszállás alatt álló Lengyelországban, 1944 május–júniusában, a holokauszt utolsó szakaszában
Fotó: By Bernhard Walter - Yad Vashem: "Jews undergoing selection on the ramp. Visible in the background is the famous entrance to the camp. Some veteran inmates are helping the new comers.", Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=39226962

A náci terror további áldozatai

A náci terror nem kizárólag a zsidó közösséget sújtotta. A roma és szinti áldozatok számát 200–500 ezer főre becsülik. A fogyatékkal élők ellen irányuló Aktion T4 program során 200–250 ezer embert gyilkoltak meg. A szovjet hadifoglyok közül 3–3,3 millió halt meg kivégzések, éhezés és kényszermunka következtében, míg a lengyel civil áldozatok száma 1,8–2 millió körülire tehető. Emellett több százezer politikai ellenfél, ellenálló, homoszexuális és Jehova Tanúja is üldöztetés áldozata lett – olvasható a Holocaust Encyclopedia oldalán.

A fotón a berlini holokauszt emlékmű látható
Fotó: By Alexander Blum - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=56502968

Az emléknap jelentése ma

A holokauszt emléknapja túlmutat a múlt keserű korszakának felidézésén. Ez az emléknap arra figyelmeztet, hogy az állami szintű kirekesztés, az ideológiai gyűlölet és az előítéletek együttese tömeges pusztításhoz vezethet. Az áldozatokra való emlékezés egyben felelősség is: annak felismerése, hogy a történelem tanulságainak a jelenben is irányt kell mutatniuk egy jobb, szebb és békésebb kor felé.

A holokauszt pusztító hatását talán semmi sem fejezi ki pontosabban, mint a híres filozófus, Theodor W. Adorno híres mondata: „Auschwitz után verset írni barbárság.”

10 kevésbé ismert tény a holokausztról

1. Az első koncentrációs tábort, Dachaut, már 1933-ban létrehozták, hat évvel a háború kezdete előtt.
2. A nácik több mint 40 ezer tábort és gettót működtettek a második világháború alatt.
3. Japánban Chiune Sugihara japán diplomata egymaga körülbelül 6000 zsidó életét mentette meg azzal, hogy tranzitvízumokat állított ki számukra Litvániában.
   Továbbiakért olvassa el cikkünket!