Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Ősi kerámiadíszítések adhatják a legkorábbi bizonyítékot arra, hogy az emberek már több ezer évvel az írás megjelenése előtt matematikai gondolkodást alkalmaztak – állítja egy friss tanulmány. A kutatók szerint a közel-keleti Halaf-kultúra edényein megjelenő növényi motívumok nem véletlenszerűek, hanem tudatos számsorokra épülnek, a matematikai gondolkodást bizonyítják.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem szakemberei olyan kerámiatöredékeket vizsgáltak, amelyek Észak-Mezopotámiában készültek Kr. e. 6200 és 5500 között. A 29 lelőhelyről származó, összesen 375 darab edényen virágminták láthatók, amelyek rendre négy, nyolc, tizenhat, harminckettő vagy hatvannégy szirmot ábrázolnak. Ezek a számok egy geometriai számsort alkotnak, amely a kutatók szerint fejlett, matematikai gondolkodásra utal – közölte a CNN.
Fotó: Unsplash
Összefüggés a matematikai gondolkodás és falusi emberek fejlődése között
Yosef Garfinkel régészprofesszor és Sarah Krulwich régészeti kutató szerint a minták következetessége kizárja a véletlent. Az azonos szisztéma több száz kilométerre fekvő településeken is megjelenik, ami arra utal, hogy a szirmok számát tudatosan választották meg. „Ez a fajta szabályosság egyértelműen szándékos döntés eredménye” – hangsúlyozta Garfinkel.
A tanulmány szerint ez a korai matematikai szemlélet összefügghet a falusi közösségek fejlődésével, amelyek ekkorra már összetett gazdasági és társadalmi rendszereket működtettek. A tér egyenlő felosztása – amely a kör szimmetrikus tagolásában is megjelenik – praktikus jelentőséggel bírhatott, például a termés elosztásánál vagy a földek kijelölésénél.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a matematikáról eddig elsősorban írott források alapján alkottunk képet. A sumérok például a 60-as számrendszert használták, ám a Halaf-minták nem illeszkednek sem ebbe, sem egy feltételezett korábbi tízes rendszerbe. Szerintük ez egy még korábbi, egyszerűbb matematikai gondolkodási szintet tükröz.
Ezek a minták azt mutatják, hogy a matematika nem az írással kezdődött. Az emberek már jóval korábban képesek voltak vizuálisan megjeleníteni az egyensúlyt, az ismétlődést és a megosztást”
– mondta Krulwich.
A kutatás az etnomatematika területéhez kapcsolódik, amely azt vizsgálja, miként jelenik meg a matematikai tudás az írástudatlan vagy ősi kultúrák művészetében. Nem ez az első alkalom, hogy a tudósok tárgyi emlékekből következtetnek korai számfogalomra: korábban például neandervölgyi zsinórkészítés kapcsán is felmerült a számolás alapjainak ismerete.
Ugyanakkor nem minden szakértő ért egyet a következtetésekkel. Jens Høyrup dán matematikatörténész szerint a szimmetria önmagában még nem bizonyít kiforrott matematikai rendszert. Véleménye szerint a kör egyszerű felezése természetes vizuális megoldás, és nem feltétlenül tudatos számsor-alkotás eredménye.
A tanulmány szerzői mindenesetre úgy vélik: a Halaf-kultúra edényei fontos lépést jelentenek az emberi gondolkodás fejlődésében. Szerintük ezek a virágminták nem mezőgazdasági vagy rituális célokat szolgáltak, hanem az esztétika és a szimmetria iránti tudatos igényt tükrözik, ami végső soron a matematika egyik legkorábbi megnyilvánulása lehet.
Soha nem látott felvétel: elszigetelt amazóniai törzset vettek videóra
Egy eddig titokban tartott videó minden eddiginél közelebbről mutatja meg a világ egyik legrejtélyesebb közösségét, egy elszigetelt amazóniai törzs tagjait.
Hamarosan megnyílik az első szálloda a Holdon
Egy amerikai startup tervei szerint 2032-re megnyílik az első luxusszálloda a Holdon.
