Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Donald Trump újra egyértelművé tette, hol húzódnak az Egyesült Államok vörös vonalai: az elnök szerint Oroszországnak és Kínának nincs helye sem Venezuelában, sem Grönlandon. Trump Grönland ügyében még Dánia jogait is megkérdőjelezte, és kijelentette: Amerika csak úgy tudja megvédeni a szigetet, ha birtokolja azt.
Donald Trump egy zárt ajtók mögött tartott találkozón, az amerikai olaj- és gázipari vállalatok vezetői előtt fogalmazta meg egyértelmű álláspontját: az Egyesült Államok nem tűri meg, hogy rivális nagyhatalmak jelenjenek meg az amerikai befolyás övezetének tekintett térségekben. Az elnök külön kiemelte, hogy Grönland kapcsán sem Oroszország, sem Kína jelenléte nem elfogadható Washington számára.
Fotó: Mandel Ngan / AFP
Trump szerint ugyanilyen vörös vonalat jelent Venezuela is, ahol – mint fogalmazott – az Egyesült Államok nem kívánja viszontlátni sem Oroszország, sem Kína befolyását. Ugyanakkor ellentmondásos módon hozzátette:
Washington kész lenne azonnal olajat értékesíteni Moszkvának és Pekingnek. Az elnök megjegyezte, hogy Oroszország ugyan jelentős kitermelő, de ettől függetlenül szívesen vásárolna amerikai energiahordozókat is.
Trump Grönland ügyében tovább ment: szerinte a puszta bérlés nem garantálja a biztonságot, kizárólag a tulajdon jelent valódi védelmet. Úgy fogalmazott, hogy amikor egy ország birtokol egy területet, akkor azt meg is védi, míg egy bérleti konstrukció erre nem alkalmas. Ennek alapján az Egyesült Államoknak szerinte „meg kell szereznie” Grönlandot, mert az szerves része az amerikai nemzetbiztonsági érdekrendszernek.
Az elnök még Dánia jogát is kétségbe vonta a sziget felett, megjegyezve: attól, hogy a dánok ötszáz éve hajóztak oda, még nem biztos, hogy örök tulajdonjog illeti meg őket. Trump ironikusan hozzátette, hogy amerikai hajók is jártak már ott bőven. Külön érdekesség, hogy mindezt abban az évben mondta, amikor az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulóját ünnepli – vagyis Trump érvelése szerint a történelem hossza önmagában nem dönt jogokról.
Az elnök Ukrajnáról is beszélt, és elismerte, hogy bár továbbra is megállapodásban reménykedik, Vlagyimir Putyin iránti bizalma megingott. Kiemelte, hogy továbbra is szereti az orosz népet, és kapcsolatuk az orosz elnökkel korábban kiváló volt, de csalódottságot érez. Ugyanakkor kizárta, hogy katonai akcióval lépnének fel Putyin ellen, ahogy az korábban Nicolás Maduro esetében történt.
Orosz politikai reakciók szerint Trump nyilatkozatai nyílt szakítást jelentenek a nemzetközi jog eddigi kereteivel. Moszkvában úgy látják, hogy a „jog az erősebb oldalán áll” elve tér vissza, és az Egyesült Államok már nem is próbálja ezt diplomáciai köntösbe bújtatni. Szakértők figyelmeztetnek: a szabályok felrúgása rövid távon erőt mutathat, hosszú távon azonban kiszámíthatatlan következményekkel járhat a világpolitikában.
